Újabb rossz hír jött a magyar kórházakból

Az első félév végére 35 milliárd forintra dagadt a magyar kórházak lejárt számláinak értéke a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint. Az intézmények a tavalyi 45 milliós konszolidáció után 15 milliárdos tartozással indították az évet, így a 20 milliárdos idei plusz első ránézésre a már megszokott, átlagosan havi 3,3 milliárdos növekedést takar - írta a napi.hu.

Az adósságállomány szerkezete már negatív tendenciát tükröz a fizetési hajlandóságot illetően: míg az adósságrendezés után, a december végén fennmaradt 15 milliárdnyi tartozás 20 százaléka tartozott a több mint két hónapja lejárt fizetési határidejű számlák közé, az első félév alatt ez az arány ütemesen növekedve június végére 40 százalék közelébe ért, a 35 milliárdból 13,5 milliárdnyi leszállított termékért már több mint két hónapja fizetni kellett volna a kórházaknak. A 30-60 napja lejárt számlákkal együtt ez közel 21 milliárd forintot tesz ki. A maradék 13 milliárd forint, ami a tartozásállomány 39 százaléka, fizetési határidején "csupán" 30 nappal voltak túl az intézmények június végére.

Június végére 11 kórházban nőtt jócskán túl az adósság 1 milliárd forint fölé, a konszolidáció után nulla forint tartozással induló és az első három hónapban mindössze 8 milliót felhalmozó Honvédkórházban a második negyedév megnyomta ceruzát, június végén ugyanis már közel 900 milliós adóssággal zártak.

A kórházi adósságállomány sokéves problémájáról az elmúlt időszakban az egészségügy új vezetése többféle megállapítást is tett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint például az adósságnövekedés nem a baj jele, szerinte a kórházi finanszírozásban most jobb a helyzet, mint korábban. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a beszállítói és szolgáltatói árak folyamatos emelkedésével, a szükséges béremelésekkel, és a lakosság által elvárt magasabb szinten nyújtott szolgáltatások költségvonzatával magyarázta a tartozásokat. Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az ellenőrzés fokozásától várja a helyzet javulását.

A probléma valós okára - jelesül arra -, hogy a fekvőbeteg ellátórendszerben végzett kezelések, ellátások árát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül (NEAK) az állam nem a valós értékén finanszírozza, így a veszteséges ellátások végzői, illetve azok az intézmények, amelyek portfóliójában dominálnak az alulfinanszírozott terápiák, mindenképpen adósságot generálnak, illetve, hogy összességében is szűkebb büdzséből gazdálkodnak a kórházak a kelleténél, csak az MNB nemrégiben megjelent tanulmánya pedzegeti. Az ország versenyképességének javítását célzó elemzés készítői  javaslatot tesznek egyebek mellett a "Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakításáról".

A 2019-es költségvetés készítésekor azonban ez a javaslatcsomag még nem lehetett ismert, az egészségügyre szánt, az ágazat vezetése által hangoztatott plusz ugyanis a béremelés fedezetén felül nem hoz érdemi bővítést a kórházi finanszírozásban - írta a lap.