A százéves amalgámháború vége

Júliustól várandósok, szoptató anyák, illetve 15 év alatti fiatalok szuvas fogaiba nem kerülhet amal­gámtömés az EU-ban, 2030 után már pedig már senki sem kaphat ilyet. A döntést a higany környezeti hatásaival magyarázzák. A higany és ón ötvözetéből álló fogtöméseket már a kora középkori Kínában is alkalmazták. Írásos emlék igazolja, hogy 659-ben, a Tang-dinasztia idején ilyen anyaggal tömtek be szuvas fogakat. Európában először egy német orvos használta az amalgámot 1528-ban, de a nyugati világban egészen az 1830-as évekig kellett várni, mire általánosan alkalmazott anyag lett belőle - írta a magyaridők.hu.

A csaknem kétszáz éves ötvözet fő előnye az olcsósága és a tartóssága. Ennek ellenére az utóbbi száz évben többször kitört az úgynevezett amalgámháború, amikor az anyag hívei és ellenfelei egymásnak estek. Rengeteg tanulmány vizsgálta az amalgámot, és szinte kivétel nélkül mind arra a következtetésre jutott, hogy biztonságos, jó tömőanyagról van szó.

Mivel a mai napig sem sikerült tudományos kísérletekkel bebizonyítani, hogy a nem túl esztétikus amalgám káros hatást váltana ki a szervezetben, ezért – ha jóval kisebb arányban is, de – továbbra is használják. Ettől függetlenül Norvégiában és Svédországban már évekkel ezelőtt betiltották, Olaszországban, Hollandiában, Dániában és Finnországban pedig jelentősen korlátozták a higany fogászati felhasználását.

A WHO elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva akarja visszaszorítani az anyag használatát, a rendelőkben használt és onnan a szemétbe vagy lefolyóba kerülő higany ugyanis egyértelműen szennyezi a vizek élővilágát. Éppen ezért 2019. ja­nuár 1-je után minden rendelőben – ahol régebbi amalgámtöméseket cserélnek vagy fogpótlásokat készítenek, amelyeknél az előkészített fogakban lehet amalgámtömés – kötelező az úgynevezett amalgámszeparátor alkalmazása. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy ez az eszköz kiszűri az amalgámot, amely így nem jut el a csatornarendszerbe.

Napjainkban nagyon sokan élnek ilyen töméssel, de ne ijedjenek meg, nincsenek veszélyben. Hermann Péter a Hír TV-nek arról beszélt, hogy 2011-ben a beültetett tömések csaknem 20 százaléka volt amalgám, napjainkban ez az arány 6-7 százalék körül van – a magánpraxisban már szinte kivétel nélkül kompozitanyagokat használnak.