Újabb szög az egészségügy koporsójába

A hónap elején lépett életbe a társadalombiztosítási járulékról szóló, jelentős indulatokat kiváltó törvénymódosítás. A kormány ezzel az egészségügy potyautasait kívánja kiszűrni, de ehelyett inkább több ezer embert helyez perifériára. Emellett az új szabályok egy olyan frontvonalat is megnyitottak, amelyre semmi szükség nincs - írja a 168 óra.

Már érvényes az új társadalombiztosítási törvény, amely többek között módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét és a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját, egységesíti a járulékfizetési rendszert, továbbá új elemként járulékfizetési alsó határt vezet be. Emellett a nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulék (7 százalék) és a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) összeolvadt, így létrejött a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke 18,5 százalék lett. Életbe lépett továbbá az a szabály is, hogy akik nem fizetik rendesen az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és legalább három hónapos elmaradást halmoznak fel, azok nem jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra, igaz, a sürgősségi ellátást azért továbbra sem lehet megtagadni tőlük.

A módosítás komoly indulatokat váltott ki az utóbbi hónapokban, rengetegen vádolták igazságtalansággal a kormányt. A kormányzati kommunikáció persze – ahogyan ilyenkor lenni szokott – állta a sarat, a fideszes és kereszténydemokrata politikusok egyre csak azt harsogták, hogy senki nem szorul ki az állami egészségügyi ellátásból. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára külön ki is emelte, hogy a törvény szerint továbbra is teljes körű ellátásra lesznek jogosultak egyebek mellett a gyermekek, a diákok, a nyugdíjasok, a gyedben és gyesben részesülők, a biztosított munkavállalók, illetve mindazok, akik eddig is jogosultak voltak.

A kormány épp csak azoknak nem adott semmi garanciát, akiknek az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot maguk után kell megfizetniük, azaz a jelenlegi adatok szerint összesen 320 ezer embernek. Mindezt lefordíthatnánk úgy is, hogy a hatalom szembeszállt egy zömében egyéni vállalkozókból és mélyszegényekből álló csoporttal, s tagjait a törvénnyel az egészségügy perifériájára helyezte. Eközben persze folyamatosan arra hivatkoztak, hogy az új szabályra szükség van, hiszen csak tavaly szeptemberben mintegy 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátórendszert, ami tűrhetetlen.

A helyzet megoldását a kormány a kirekesztésben látta, amellyel véleményük szerint egy tiszta és átlátható rendszer jött létre, s már nem fordulhat elő, hogy valaki hónapokig rendezetlen jogviszonnyal rendelkezik. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke súlyos kritikát fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban.

Szerinte Magyarországon sokan lehetnek olyanok, akik a tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, a munkaadójuk hibája vagy akár a saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben társadalombiztosítási jogviszonyukat, és egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatt az egészségügyi ellátás akár több millió forint ellátási díjjal terhelheti meg őket. „Ez sokak számára megfizethetetlen kiadás, vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja” – hívta fel a figyelmet a MOK elnöke.

További részletek a cikkben.