Újdonságok a cukorbetegség kezelésében

Az Amerikai Diabétesz Társaság minden év januárjában közzéteszi ajánlását a cukorbetegség kérdéskörének minden apró részletére vonatkozóan, a diagnosztizálástól a kezelésen át a betegek érdekképviseletéig. Ennek apropóján tekintjük át, melyek azok a változások, amelyek miatt erre a népbetegségre napjainkban másképp kell gondolni, mint akár egy évtizede. Sokat fejlődtek azok az eszközök, amelyek a betegek önkezelését kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik - írja a tudas.hu.

„A cukorbetegség összetett, krónikus állapot, amely folyamatos orvosi ellátást és a cukorbetegség kezelésén túlmenően többtényezős kockázatcsökkentő stratégiákat igényel” – ez a legelső mondata az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) által a Diabetes Care című szakfolyóiratban 2024-re kiadott szakmai összefoglalónak. Ezt minden év januárjában kiadják és mindig terjedelmes, a 2024-es például 324 oldalt tesz ki.

Mindjárt a második mondat azt hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a betegeket megtanítsuk önmaguk kezelésére. Ezzel máris eljutottunk ahhoz a két kulcstényezőhöz – többtényezős kockázatcsökkentés és önkezelés –, ami napjainkban új szemléletmódot jelent a cukorbetegség problémakörében. A cukorbetegek ellátásának célját mára sikerült olyan egyszerűen megfogalmazni, hogy mindössze két rövid pontban összefoglalható: az egyik a szövődmények megelőzése, a másik az életminőség optimalizálása. A gyakorlatban azonban e két cél elérése rendkívül nehéz és nagyon sok teendőt igényel a beteg részéről is.

A cukorszintmérés új eszközei

A cukorbetegek kezelésének kulcsfontosságú mutatója évtizedeken át a vércukorszint volt. Ez a laboratóriumi érték jó két évtized óta könnyen mérhető otthon is egyszerű készülékkel az ujjbegyből vett vércseppből. Azonban éppen a technika fejlődése vezetett oda, hogy ma már van ennél jobb mutató is, amire alapozni lehet a kezelést. Hogy miért kellett „lecserélni” a vércukorszintet? Legalább két gond miatt: egyrészt pillanatnyi értéket mutat (pár perc séta után újramérve már teljesen más értéket kapunk), másrészt a vérbeli cukorszintnél fontosabb, hogy milyen a cukorszint ott, ahol a cukor felhasználásra kerül, tehát a szöveteinkben.

Ezt a két problémát küszöböli ki a „folyamatos glükózmérő rendszer”, ami a nap 24 órájában, öt percenként méri a cukor (glükóz) szervezetbeli koncentrációját, ráadásul nem a vérben, hanem a sejtek közötti folyadékban, magyarul a szövetekben.

Ehhez egy érzékelőt (szenzort) kell a hasfal vagy a kar bőre alá elhelyezni, amit egy behelyezőeszköz segítségével – a szakember általi betanítás után – maga a beteg vagy hozzátartozója is meg tud tenni. Ilyen eszköz évek óta hozzáférhető Magyarországon is – az viszont új hír, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára 80 százalékos térítéssel rendelhető (a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők továbbra is teljes áron juthatnak hozzá).

További részletek a cikkben.