Az idén újra csúcsot dönthet a Magyarországról átmenetileg vagy tartósan elvándorló orvosok száma.

Az elmúlt öt évben megháromszorozódott a külföldön munkát vállaló, vagy ezt tervező egészségügyi dolgozók száma. 2007-ben még csak 664-en, tavaly már 1901-en kérték ki a kinti munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást – írja a Világgazdaság – online.
Az idei év újabb csúcsot dönthet: szeptember végéig elérte az 1660-at az idén azok száma, akik nem a magyar egészségügyben képzelik el – átmenetileg vagy tartósan – a jövőjüket. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába kapott az egészségügyi dolgozók jelentős része augusztustól bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést, mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy megváltoztassa a migrációs tendenciákat – olvasható a Világgazdaságban, amely megírja: a harmadik negyedévben is folytatódott ugyanis az egészségügyiek elvándorlása: újabb 654 orvos, fogorvos, ápoló döntött úgy, hogy máshol próbál szerencsét. Az év első hat hónapjában pedig már 985 egészségügyi dolgozó kért külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH).
Az elvágyódók nagyobb része még mindig orvos: az első háromnegyed évben összesen 912 doktor távozott, igaz, arányuk a 2011-es 63 százalékhoz képest már csak 55 százalékuk körüli. A távozni szándékozó ápolók számaránya ezzel szemben emelkedett: míg tavaly az összes külföldön munkát vállaló egészségügyi 16,5 %-át tették ki ők, most már a kiutazók mintegy negyede ápoló. Az év első 9 hónapjában konkrétan 388-an kérték a hatósági igazolást, míg tavalyi egész évben 314-en.
Az elvándorlók számát nem ellensúlyozza a bevándorlóké, 2007-ben még 165-en, 2011-ben csupán 83-an kérték diplomájuk honosítását, az idei első kilenc hónapban pedig 123-an. Jelenleg összesen 3456 külföldi állampolgárságú egészségügyi dolgozó szerepel az EEKH nyilvántartásában – sorolja az adatokat a lap. Több mint 2300-an orvosként, ötszázan fogorvosként, 246-an gyógyszerészként, és majdnem háromszázan ápolóként, illetve szülésznőként dolgoznak nálunk.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta a VG-nek: a migráció általában mindig az év második felében, a diploma, illetve a szakképzettség megszerzését követően gyorsul fel, amint azt az adatok is mutatják. Azok azonban azt is alátámasztják, folytatta Papp Magor, hogy az idei béremelés bár fontos, önmagában nem elégséges, az elvándorlás megállításához további bérrendezés szükséges.
Cáfol a Hivatal: csökken az ütem