Az egyetemi konzorcium jelenleg a megvalósíthatóság feltételeit vizsgálja. Ennek elfogadása után indulhat el a gyár létrehozása.
Egy esztendeje határozott úgy a kormány, hogy megvizsgáltatja egy Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozásának lehetőségét. Dr. Pozsgay Csilla egyetemi docens, aki korábban az OGYÉI főigazgatójaként is szorgalmazta a hazai vakcinagyártás újraindítását, e vállalkozás céljáról és jelenlegi állásáról számolt be a Marketingpirulában megjelent cikkében.
Mint írta, ha a saját országunk, az itt élők biztonságát tartjuk szem előtt, akkor egyrészt fontos a meglévő rendszerek fenntartása, fejlesztése és a hatóságok megerősítése, másrészt a vakcinahiány veszélyének a minimalizálása. Magyarországon közel 100 évig, a 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot. A privatizáció, amely a gyógyszeripart is jelentősen érintette, nagyrészt felszámolta ezt a tevékenységet. Mára a teljes gyártási folyamatot tekintve, Magyarországon csupán az influenza-vakcina gyártása maradt meg. Ha azokat a hiány-helyzeteket nézzük, melyek hatósági-nagykereskedői beavatkozást igényelnek, azt látjuk, hogy ezek közel negyede valamilyen vakcina-hiány. Ezek között előfordulnak BCG, tífusz, tetanusz, meningococcus, kanyaró stb. elleni oltóanyagok. Hiányuk pedig vagy közvetlenül jelenthet veszélyt a betegekre nézve (pl. tetanusz), vagy pedig miattuk megborul az oltási rend, így válik kétségessé a megfelelő szintű, hosszú távú védettség.
A globalizáció ellenére Európában is látunk olyan országokat, melyek igyekeztek megőrizni a vakcinagyártást, bizonyos alapoltások tekintetében. Így pl. Bulgária, Dánia, Lengyelország, Szerbia. Vannak olyan országok is, melyek stratégiai okból több oltóanyaggyárat tartanak fenn, mint pl. Japán.
Magyarország úgy tűnik, hogy okult a ’90-es évek privatizációjának következményeiből. Látva, hogy mekkora érték a hazai átoltottsági szint, s érzékelve az állandó hiányhelyzetek okozta nyomást, 2018. márciusában a kormány úgy határozott, megvizsgálja egy Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozásának lehetőségét. A majdani üzem helyéül Debrecent jelölték meg. A városban hagyományosan jelen van a gyógyszeripar, az oltóanyaggyártás néhány jelentős szereplője, mely alapot teremt a megvalósításhoz. Az egyetemi háttér pedig lehetőséget nyújt a szakemberképzéshez.
Egy Nemzeti Oltóanyaggyár elsődleges célja a hazai biztonság támogatása, azonban a jelenlegi környezetben jó vállalkozás is, komoly piaci lehetőségekkel. Az influenza, majd az alapoltások oltóanyagainak gyártása már önmagában is jelentős, ugyanakkor fontos a kutatói bázis is, mely a későbbi alapja lehet további vakcinák, az immunrendszerre ható más készítmények előállításának. Az egyetemi konzorcium jelenleg a megvalósíthatóság feltételeit vizsgálja. Ennek elfogadása után indulhat el a Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozása. Jómagam, mint a téma szakértője, aki éveken keresztül igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországon közel 100 évig meglévő oltóanyaggyártás komoly érték volt, melyet érdemes és fontos újra indítani, úgy gondolom és örömmel látom, hogy hatalmas lépést tettünk előre. A teljes írás itt olvasható