Az intézményrendszer nem úgy működik, hogy minél több emberre kiterjedjen.
A magyar lakosság közel harmadának nem elérhető az oktatási vagy az egészségügyi választás lehetősége - derül ki a Társadalmi Riport 2018 című kiadványból, amelyről Kolosi Tamás, a Tárki elnöke és Tóth István György vezérigazgató beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
A lakosság 30-32 százaléka nem jövedelmileg szegény - hangsúlyozta Kolosi Tamás, hozzátéve, hogy ezt a fogalmat mindig összetévesztik Magyarországon. Mint mondta, a jövedelmi szegénység az utóbbi 3-4-5 évben jelentősen csökkent Magyarországon, és nem nagyobb, mint az Európai Unió átlagában. Ugyanakkor "az életkörülményekben, az életmódban, a képzettségben, az életvitelben, a lakáskörülményekben való depriváltság nagyon széles réteget jellemez, Magyarországon, és nagyon-nagyon negatív, nem csak a diszkriminatív jellege miatt, amikor ezt egyesek cigánykérdésként akarják elintézni, ugyanis ez a 32 százalék durván 3 millió ember jelent Magyarországon, míg a cigányság létszáma pedig hat-hétszázezer körül van."
Az a réteg, amiről az imént szó volt, az oktatáshoz és az egészségügyhöz sem fér hozzá, és újratermelődik az alacsony iskolázottság és a rossz egészségügyi állapot is" - figyelmeztetett Tóth István György, aki szerint az intézményrendszer nem úgy működik, hogy minél több emberre kiterjedjen. "Ha egy középosztálybeli ember szeretne gondoskodni az egészségügyi kezeléséről, akkor különböző opciók közül választhat. Megkeresi az állami rendszert, körülnéz a magánegészségügyben, külföldön is tájékozódik. Ez rendkívül egyenlőtlen, igazságtalan, menedzselhetetlen dolog.
Ha lenne egy tisztességes biztosítási rendszer, ez nem lenne akkora a probléma, nem vezetne a társadalom további szegregálódásához" - mondta a szakember. A beszélgetés itt megtekinthető