• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vajon van-e okunk félni az oltástól?

Lapszemle 2021.01.07 Forrás: Index
Vajon van-e okunk félni az oltástól?

A legkevésbé támadott RNS-technológiával előállított vakcinákkal nincsenek még tapasztalatok.

Minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a koronavírus velünk marad, de együtt lehet vele élni. A Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszék ny. vezetője, a Magyar Orvosi Kamara felkért szakértője, dr. Barcs István írása az Indexen.

Még nem is ismerte az emberiség a fertőzések okait, de már alkalmazta a járványok megfékezésének módozatait. A gyógyítás sikerei, az antibiotikumok tárháza hátrébb szorította a megelőzés jelentőségét, de mára a Covid–19-világjárvány ismét a figyelem központjába helyezte azt.

A legrégibb kényszerintézkedés a karantén, a beteg vagy beteggel érintkezett személyek zárlata, elkülönítése az egészséges közösségtől, vagy az egészségesek elszigetelése a fertőzöttnek vélelmezett közegtől (#maradjotthon). Ugyanezt a célt szolgálja a távolságtartás, a kijárási korlátozás, a vásárlási idősávok és a védőeszközök (pl. arcmaszk, kesztyű, védőruha) vagy fertőtlenítőszerek alkalmazása. Az ilyen szükségintézkedések fenntartása addig indokolt, amíg a fertőződés lehetősége fennáll. Időnyerés, amíg a kórokozó el nem tűnik, vagy amíg aktív beavatkozás lehetőségét ki nem dolgozza a tudomány.

Minden új gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény kötelezően igen szigorú ellenőrzési eljáráson megy keresztül ahhoz, hogy embernek beadható lehessen. Ha egy országban már lezajlott az engedélyezés, a következő ország ezt ismét elvégzi. Az EU-ban ez az engedélyező szerv az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA.

A legkevésbé támadott RNS-technológiával előállított vakcinákkal nincsenek még tapasztalatok. Itt a kórokozó semmilyen formában nem kerül be az oltott emberbe. A sejtmagban tárolt információ a sejtmagon kívül, a sejtplazmában található riboszóma felszínén alakul fehérjévé, ahová a messzendzser RNS (mRNS) viszi az utasítást. A riboszóma olyan, mint egy nyomtató, a mRNS pedig a nyomtatandó fájl. A módszer kifejlesztői izolálták a SARS-CoV-2 vírus tüske-fehérjéjének üzenetét vivő mRNS-t, és mesterségesen szintetizálják, hatalmas mennyiségben. Ebből áll az oltás, a tartósság növelése céljából liposzómába, apró olajcseppekbe csomagolva. Semmi többlet oltási kockázatot nem jelenthet.

A vektor-típusú oltások azt a technikát használják, mint a már évtizedek óta itthon is, pl. a rotavírus ellen alkalmazott oltások. Itt egy emberre teljesen veszélytelen, az érési folyamatra képtelen vírustörzsbe építik be az új típusú koronavírus antigénjét meghatározó gént. Itt ez a vírus pusztán hordozó, csomagoló anyag. Egy boríték, ami az információt célba juttatja. Ezzel történik az oltás. Hasonlóan bejáratott eljárás a rekombináns fehérje alapú oltóanyag, ahol a SARS-CoV-2 vírus antigénjét mesterségesen szintetizálják, és csak ezzel oltanak.

A teljes cikk az Indexen olvasható.