Nem nyerészkedésből árul vakcina-előfoglalási jogot

Nem „üzleti termék, hanem egy logisztikai menekülőút” az ötezer forintért árult Covid-19 elleni vakcinára szóló „előfoglalási jog”, állítja a Nemzetközi Oltóközpontot működtető cég, amely ellen novemberben indult fogyasztóvédelmi eljárás. Az Oltóközpont Kft. még nem rendelkezik oltóanyaggal, de a cég ügyvezetője, Kámány Roland a Telexnek azt mondta:

„Arra számítunk, hogy 2021 első negyedévében engedélyezett oltóanyaghoz fogunk jutni, és így azok, akik az ingyenes állami oltóprogramban csak később vagy egyáltalán nem is kerülhetnének sorra (például a Magyarországon élő külföldi állampolgárok), is hamarosan kaphatnának koronavírus elleni oltást.” 

A cég azt állítja, hogy bár nem számítja bele az előre befizetett ötezer forintot sem az oltóanyag, sem a vakcina beadásának árába, nincs haszna az előfoglalási díjon. Ezt azzal magyarázzák, hogy az előfoglalásért cserébe elengedik az oltáshoz szükséges 2950 forintos orvosi konzultáció árát, és egyéb költségeik is vannak, például diszpécserszolgáltatás tartanak fent.

A Nemzetközi Oltóközpont pácienseinek kiküldött december végi tájékoztató szerint a cég úgy számol, hogy 10 ezer forint alatti áron kereskedelmi forgalomba hozható lesz több különböző oltóanyag is, de felhívják a figyelmet arra, hogy az árakat a gyártók szabják meg, és még nem ismertek. Az viszont biztos, hogy az oltás beadása 1450 forintba fog kerülni.

Ez alapján egy olyan oltóanyag esetében, amelyet kétszer kell beadni, az oltás teljes költsége az előfoglalási díjon felül az adag oltóanyag ára, plusz a beadás díja kétszer, egyéb költséget nem számolnak fel. Azaz a becsült oltóanyagárral számolva nagyjából 28 ezer forintba kerülhetne egy előfoglalási jogért fizető páciens beoltása, ha tudna szerezni a Nemzetközi Oltóközpont a Pfizer–BioNTech-vakcinából.

Az Oltóközpont Kft. ellen indult fogyasztóvédelmi eljárásban egyébként azt vizsgálják, hogy a szakmai gondossággal ellentétes, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít-e meg, illetve hogy a kínált szolgáltatás mögött ténylegesen teljesíthető-e a tartalom.