A járvány kezdete óta a depresszió gyakorisága megháromszorozódott, a klinikai figyelmet igénylő szorongásos esetek száma pedig megduplázódott.
A koronavírus négy-hat héttel vagy akár több hónappal a fertőzést követően is okozhat életminőséget rontó, elhúzódó tüneteket. Idetartoznak a szűnni nem akaró légúti panaszok (pl. nehézlégzés, köhögés), a fáradékonyság és a gyengeség, de jelentkezhet végtagzsibbadás, fejfájás, szívdobogás, valamint mellkasi fájdalom is. Sokaknál a szag- és az ízérzékelés is csak nehezen tér vissza, de az olyan pszichés panaszok sem ritkák, mint a szorongás, a depresszió, az alacsonyabb stressztűrő képesség, az ingerlékenység és az alvászavar. Ezek a tünetek gyakran megnehezíthetik a munkába való visszatérést, a közösségbe történő visszaintegrálódást. Az ilyen és ehhez hasonló akadályok leküzdése érdekében készített nemrég kiadványokat a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete - írta az index.hu.
A kiadvány készítője, Purebl György korábban egy interjúban mesélt az Indexnek arról, hogy a fenti problémák nagyon sokakat érintenek, és az elmúlt másfél évben nemcsak azoknak a mentális állapota lett rosszabb, akik átestek a betegségen, hanem szinte mindenkié.
„A járvány kezdete óta a depresszió gyakorisága megháromszorozódott, a klinikai figyelmet igénylő szorongásos esetek száma pedig megduplázódott. A depressziós már a pandémia előtt is a második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előzték meg. Ezt tetézik a családtagjukat, a megélhetésüket elvesztők pszichés problémái” – mondta korábban lapunknak a Magatartástudományi Intézet igazgatója.