Mentősök szerint egyetlen tartalék járműve sincs már a Bács-Kiskun megyei mentőszolgálatnak.
Ezt az állítást azonban cáfolja Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója. Bács-Kiskun megyében jelenleg 38 járművet működtetnek a mentőállomások, melyekre folyamatosan szükségük van. A mentősök szerint korábban 3-4 tartalék járművel is rendelkeztek, aztán részben a sok meghibásodás miatt, elkezdtek fogyni a megyében a mentőjárművek - írja a Petőfi Népe online.
A járművek átlagéletkora egyébként Bács-Kiskunban 8 év, a futott kilométerek száma pedig 400-500 ezer, de van olyan kocsi is ami duplán teljesített a kilométerek számát tekintve. Természetesen a folyamatos leselejtezések is csökkentették a járműpark számát, így néhány napja a megyében dolgozó mentősöknek már egy tartalék kocsikuk sem maradt.
Ez a szomorú tény elsősorban a kecskeméti mentőállomás munkályára nézve veszélyes, de a többi Bács-Kiskun megyei mentőllomásra is hatással lesz. Az alkatrészeket össze-vissza pakolják a műszakiak, mindezt azért teszik, hogy egy-egy járművet munkába tudjanak állítani - panaszolta egy mentős.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója éppen a napokban nyilatkozta a Petőfi Népének, hogy még van néhány tartalékautó Bács-Kiskunban, ami szükség esetén bevethető. A megye elkeseredett mentőseit nem nagyon vígasztalja, hogy az Országos Mentőszolgálat által nemrég megvett 37 esetkocsi közül majd egy Kecskemétre kerül.
Győrfi Pál a panaszra úgy reagált: „A név nélkül nyilatkozó állítólagos kolléga hibát követ el, amikor az egyébként valóban nehéz helyzetről valótlanságokat is állítva, hangulatkeltő módon ad tájékoztatást". A megyében igenis van három-négy tartalék gépjármű, ezek azonban – hiszen éppen ezért tartalékok – szükség esetén (például egy futó kocsi meghibásodása miatt) szolgálatba állíthatók – mondta a kommunikációs igazgató.
Győrfy Pál megjegyezte azt is, hogy elöregedett kocsipark sajnos mindenütt megtalálható az országban. Az elmúlt hónapokban végre elindult a gépkocsi-beszerzési program, és a 37 eset-rohamkocsit hamarosan huszonhárom új mentőkocsi követi, sőt 60-70 újabb mentőkocsi beszerzésére lesz lehetőség. Az új kocsik érkezéséig azonban a régieket kell komoly erőfeszítésekkel munkába fogni.
Azonban nem csak a tartalékjárművek hiányáról panaszkodtak a kecskeméti mentőállomáson, hanem arról is, hogy a mentőjárműveket nem tudják a garázsban lemosni, mert korábban két gumitömlővel oldották meg ezt a feladatot, valamint a vérrel szennyezett mentéstechnikai eszközöket is e két tömlővel mosták le. Takarékossági okokból azonban a mentőállomás szegedi regionális igazgatósága ezeket a tömlőket leszereltette, így az imént említett feladatokat nem tudják elvégezni a kollégák. Így az autókat egyesével, egy olajjal szennyezett, külön épületben mossák le a sofőrök.
A mentős kollégák elmondása szerint a tömlők egyébként a kecskeméti mentőállomáson maradtak, ami újabb problémát okozott. Szerdán ugyanis visszaszereltette ezeket az állomásvezető, amiről tudomást szerezve a szegedi regionális igazgatóság ismét megtiltotta azok használatát.
Győrfi Pálnak e kérdésben is az volt a véleménye, hogy a „kollégák" félrevezetően állítják be a tényeket. Vélménye szerint éppen ellenkező eset történt, a helytelen eddigi gyakorlatot szüntették meg akkor, amikor a „száraz garázs" helyett, egy különálló mosóhelyiséget jelöltek meg az autók lemosására.
Az igaz – mondta a kommunikációs igazgató -, hogy át kell állni a kocsikkal a takarításhoz, de véleménye szerint a garázs csatornarendszere – ami korábban bizony sokszor eldugult, hatalmas javítási számlákat hozva – nem alkalmas autómosóként, nem is említve a balesetvédelmi előírásokat és szempontokat.
Úgy vélte, hogy az elkövetkező hónapokban érdemben javítani tudnak majd az egészségügyi felszerelések tisztításának, fertőtlenítésének korszerűtlen feltételein.