Császárvárosok címmel ma országos vita indul arról, indokolt-e a hazai császármetszések uniós átlagnál magasabb aránya.
Óriási a különbség a magyar intézetek között: van olyan vidéki kórház, ahol majdnem minden második kismama így hozza világra gyermekét.
A nők 95 százaléka képes arra, hogy hüvelyi úton szülje meg gyermekét. Ennek ellenére tavaly 28,9 százalék volt a hazai császármetszések aránya, ami magasabb az uniós átlagnál. Jóval alacsonyabb például a portugál, dél-olasz, esetleg dél-amerikai arányoknál.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet adatai további kérdéseket vetnek fel: érthető, hogy a nagy egyetemi klinikákon, amelyek a koraszülötteket és egyéb, a terhesség alatti rendellenességgel rendelkező nőket ellátják, több a császár. De mi indokolja, hogy a csornai Margit kórházban, ahová koraszülöttek vagy cukrosok nem kerülnek, szinte minden második nő hozza így világra gyermekét? Mitől van, hogy míg Tapolcán mindössze a nők 15 százaléka szül így, Esztergomban majdnem negyven.
Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium 2003 óta etikusnak tekinti a várandós kívánságára végzett császárt. Magyarországon orvosi indok nélkül nem végezhető el a műtét.
Szabó István, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke szerint: „a császármetszés sokkal nagyobb rizikót jelent az édesanya és a magzat számára a hüvelyi szüléssel szemben. Azonban a hüvelyi szülés mindenáron való erőltetése azért, hogy a császármetszést csökkentsük, nem mehet a magzat rovására."
Az elnök nem tartja kirívóan magasnak a hazai császármetszés arányait, hiszen több dél-európai országban harminc százalékot is meghaladja ez az arány.