Várólista: Ha elfogy a türelem... az mindig drága

Nemcsak a kórházakban, de a szakrendelőkben is akár 5–7 hónapos a várakozási idő, sőt megesik, hogy egy év is eltelik a végső diagnózisig. Ez pedig nemcsak bosszúság, de súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. Tény: a rendelők számára korlátozták, hogy egy hónapban hány beteget fogadhatnak. Ám akinek fáj valamije vagy a tünetei kivizsgálást igényelnek, mindez teljesen érdektelen. A hosszú, sokszor több hónapos várakozásokról tud az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is. Kiderült, hogy évente a 10 milliós népességből 7 millióan veszik igénybe a járóbeteg-ellátást, ami 65-70 millió orvos–beteg találkozást jelent. Lehet, hogy akadnak, akik szívesen töltik az időt az orvosnál, de megtörténhet, hogy sokakat feleslegesen küldözgetnek ide-oda, így is növekszik a beteg-előjegyzési lista hossza – olvasható a Szabad Föld – online oldalán.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség kérdőíves (nem reprezentatív) felmérést végzett a betegfogadási listákon lévő várakozási időkről. A főbb szakmákat próbáltuk megnézni: belgyógyászat, endokrinológia, angiológia, sebészet, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, neurológia, ortopédia, reumatológia, kardiológia. Azt vizsgáltuk, mennyit nyúlt a betegfogadási lista hossza az előző évhez képest. Ha a nagy átlagot vesszük figyelembe, akkor ez 2013-ra 2 nappal nőtt az előző évihez képest. Az angiológián viszont két héttel növekedett a várakozás ideje – sorolta az eredményeket dr. Pásztélyi Zsolt, a szövetség elnöke.

Mindez egyre többeket „kényszerít" a magánrendelésekre. Miközben a sor nő, folyamatosan csökken a bizalom az állami egészségüggyel szemben. Így nem meglepő, ami az Egészséggazdasági Monitor adataiból tudható: tavaly a lakosság kórházi ellátáshoz kapcsolódó kiadásai 28%-kal csökkentek 2011-hez képest, miközben a szakorvosi járóbeteg-ellátásra 18%-kal többet költöttek. Vagyis a magánorvosi ellátás szerepe egyértelműen növekedett.