• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Várólistás hajléktalanok

Lapszemle Forrás: Népszava

Nem kevesebb mint három ember fagyott meg az országban pusztán 24 óra leforgása alatt.

Ha komolyan vennénk Giró-Szász András őrületes novemberi rádiónyilatkozatát, azt mondhatnánk, csak csütörtökön háromszor annyian hűltek ki, mint ahányan 2010 óta haltak meg a mínuszok miatt a fővárosi közterületeken. A budapesti átmeneti szállók száz százalékos kihasználtsággal üzemelnek – írja a nepszava.hu portálja.

Három embert ölt meg a kegyetlen hideg mindössze 24 óra alatt a rendőrség tájékoztatása szerint. Ez pontosan a háromszorosa annak az adatnak, mint amely Giró-Szász András kormányszóvivő és Tarlós István főpolgármester fejében van a Budapesten 2010 óta megfagyott emberek számáról. Éjjelente naponta nagyjából 1800-an vették igénybe az éjjeli menedékhelyeket decemberben, átlagosan 300-zal többen, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az átmeneti szállók esetében pedig még rosszabb helyzet: a két- vagy négyágyas szobákba már nem fér több ember, a hajléktalanoknak csak a várólistákon van helye; pedig az átmeneti szállásokon még bérleti díjat is kell fizetniük a rászorulóknak. Decemberben naponta átlagosan ötezer ember fizetett ezekért az ágyakért.

Az átmeneti szállón nagyobb a szabadság, nem zárják be az embert, ha akar, bármikor lemehet a boltba kenyérért vagy tejért. De fontos szempont az is, hogy nem ötven fős hodályokban helyezik el a hajléktalanokat, hanem kisebb szobákban, ahol akár még arra is van lehetőség, hogy a párjukkal kettesben legyenek – nyilatkozta a lapnak egy magát megnevezni nem kívánó szociális munkás, hozzátéve azt is, a fokozott érdeklődést az is magyarázhatja, hogy sokan, akik nem tudják fizetni az albérletüket, ide jönnek először, mert az átmeneti szállók néhány ezres költségét még magukra tudják vállalni.

Győrben összesen 90 férőhely van éjjeli menedékhelyen, az átmeneti szállókon pedig 150, és mindenütt nagy a zsúfoltság a mínuszok miatt. Becslések szerint több száz hajléktalan van a megyeszékhelyen, ennek tükrében értelmezendő tehát, hogy 35 hajléktalan most normális körülmények között élhet.

A cél az volna, hogy mivel nagyon sok fedél nélkül élő embernek semmilyen jövedelme nincs, egy ideig ne kelljen fizetni az átmeneti szállásért vagy az albérletért. Ezek az emberek nyilvánvalóan csak úgy tudnak visszailleszkedni a társadalomba, ha van otthonuk, ha rendszeresen tudnak mosni, vasalni, borotválkozni, anélkül, hogy attól kéne félniük, holnap már nem jut nekik hely valamelyik hajléktalanszálláson - mondta Keletiné Kovács Magdolna, A Város Mindenkié aktivistája, hozzáfűzve azt is, számtalan lerobbant ingatlan van a fővárosban és az országban, ezeket oda lehetne adni a hajléktalanoknak, cserébe az új lakók azokat kifesthetnék és felújíthatnák.