Vége lesz az állami kórházaknak Magyarországon?

A kórházakat nem lehet tartósan állami tulajdonban tartani, de ahhoz is szakmai háttérmunka kell, hogy kiderüljön, hogy milyen értelmes konstrukció válthatja fel a jelenlegit - említették a következő négy év feladatai között a Napi.hu által megkérdezett szakértők.

A díjtételek rendezése, a súlyszámok revíziója, a finanszírozási források rendezése elengedhetetlen - sorolja a következő négy év feladatait Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Továbbiként a kórházi dolgozók státuszának, elismerésének megerősítését említi, kihangsúlyozva, hogy ennek nem csak a béremelésben kell megtestesülnie, hanem az orvosi, ápolói munka becsületének visszaszerzésében. Ebben csak egy lépés a méltó bér, amit most már a műszaki, gazdasági területen dolgozóknak is biztosítani kell.

Első lépés, hogy érdemben foglalkozzanak a problémákkal és mindenekelőtt az állam deklarálja, hogy kinek, milyen egészségügyi ellátás jár - sorolja a feladatokat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Társadalmi egyeztetést tart szükségesnek a fekvő- és járóbeteg-ellátási, valamint a segédeszköz-ellátási alapcsomag definiálásához, annak eldöntéséhez, hogy kinek, milyen ellátást, és mennyiért és miből finanszíroznak.

A következő négy év teendői között elsőként az önálló, legfeljebb a szociális ágazattal összevont egészségügyi tárca létrehozásának szükségességét említi Sinkó Eszter egészségpolitikai elemező, az Egészségügyi Menedzserképző programvezetője.

Ha a kormány a jelenlegi forrásokból akarja működtetni az ellátórendszert, akkor a politikusokkal be kell láttatni, hogy a kórházi szektor ebből nem tartható fent, a szűkös források miatt ugyanis a betegek gyakran nem kapnak adekvát ellátást a kórházakban, s az ebből fakadó negatív következmények költségvonzata sokkal nagyobb, mintha a minimálisan szükséges összeggel, ami Sinkó szerint mintegy 70-90 milliárd forint, kipótolnák a rendszert. A HBCS pontértéket 150 ezer forintról legalább 180 ezer forintra kell emelni, és a HBCS rendszer frissítése sem tűr halasztást - erősíti meg Sinkó.

A kórházon kívüli ellátásban integráltabb rendszer kialakítását szorgalmazza, amelyben a háziorvos a jelenleginél több szakmai kompetenciával rendelkezik, s több, ezen a szinten korábban nem megjelenő szereplő bevonásával (például gyógytornász), komplettebben látja el a betegeket.

A Gyemszi léte kapcsán úgy fogalmaz, egy-két évig még szükség lehet a szervezetre a kórházak felügyeletében, hiszen eddig nem derült fény arra, milyen előnyök fakadnak abból, ha minden szerződés központilag ismert.Sinkó Eszter szerint megkerülhetetlen, hogy a következő időszakban kiderítsék, az egyes döntéshozatalt érintő funkciókat milyen szinteken - országos, térségi, kórházigazgatói - érdemes tartani.

A kórházaknak szerinte nem szabad tartósan állami tulajdonban maradni, de ahhoz is szakmai háttérmunka kell, hogy kiderüljön, hogy milyen értelmes konstrukció válthatja fel a jelenlegit.