Vékonyabb borítékok 2012-ben?

Az már nem titok, hogy az átlag alatti jövedelmeket hátrányosan érintik a parlament által tavaly elfogadott adóváltozások. A munkavállalók többsége azonban ezekben a napokban szembesül először azzal, hogy kevesebb pénz visz haza, mint korábban, vagyis vékonyabb lesz a borítékja. Kik járnak jobban és kik rosszabbul? És vajon az alacsony jövedelműek hányad része számíthat a kormányzat által ösztönzött, ám részben a munkaadókra terhelt bérkompenzációra? – kérdezte a szakértőt a Dunaújvárosi Hírlap.

Gerendy Zoltán, az egyik vezető hazai adótanácsadó cég elemzője elmondta, az idei személyi jövedelmeket érintő adóváltozások egyértelműen elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan, mivel január elsejétől megszűnt az adójóváírás. A negatív hatást csupán részben tudta ellensúlyozni, hogy a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) az idén már csak a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet terheli. További tehernövekedést ró a munkavállalókra az egészségügyi hozzájárulás egy százalékos emelkedése is. Mindezek hatására a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme - béremelés híján - csökken, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek ezúttal is jobban járnak, akárcsak az előző évben – mutatott rá Gerendy, aki elmondta azt is, ha nincs gyermek a családban, a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is.

A képet ugyanakkor árnyalja a minimálbér közel 20 %-os emelése – tette hozzá a szakember, így mindazok, akik a tavalyi 78 ezer forint helyett idén már havonta 93 ezer forintra lesznek bejelentve, a tavalyi 51 090 forint helyett az idén közel 20 %-kal többet kapnak kézhez. (Több mint 15 %-kal nő a garantált minimábéresek jövedelme is; kormányzati forrásból származó adatok szerint a minmálbér kötelező növelése összesen mintegy nyolcszázezer munkavállalót érint.- a szerk.)

A tényekhez tartozik, hogy a nettó jövedelmek jelentős rétegeket fenyegető romlását megakadályozandó, a kormányzat több eszközzel is ösztönzi a béremelést annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalmazott nettó keresete csökkenjen ebben az évben. Egyrészt jogszabály mondja ki, hogy az a munkáltató, aki nem hajtja végre a rendelet szerint tételesen meghatározott elvárt béremelést, két évig kizárja magát a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból. Másrészt az állam 21 milliárd forint pályázható támogatást is nyújt a nettó bérek szinten tartásához. Csakhogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a bérkompenzációval a cégek mintegy fele tud majd élni. Az állami támogatás feltétele ugyanis egyrészt az, hogy a cégnek nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozása, illetve, hogy a béremelést teljes körűen kell végrehajtani, vagyis a munkáltatónak vállalnia kell, hogy az év során nem lesz létszámleépítés. Ez sok hazai cég számára szintén csaknem teljesíthetetlen elvárást jelent.

A vállalkozások számára nehézséget okozhat az is, hogy a bérkompenzációt segítő támogatáshoz leghamarabb áprilisban juthatnak hozzá, ha egyáltalán elnyerik a támogatást. A szakember azt is hozzátette: a 2013-as szja-tervek a szuperbruttó teljes kivezetését tartalmazzák, s ez szintén nem az alacsonyabb jövedelműek problémáira jelent megoldást. Úgy vélte azonban, hogy ezt a forgatókönyvet addig még sokszorosan átírhatják olyan gazdasági kényszerek, amelyek aká évekkel kitolhatják az egykulcsos szja teljes körű megvalósítását.