Velkey: az ellátásszervezés a szegényebb betegeknek kedvez

Nemcsak Budapest és a vidék vonatkozásában, hanem még a fővároson belül is óriásiak a különbségek a gyógyítás lehetőségeiben. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke szerint az új ellátási rendszerrel a szegényebb betegek járnak jól. 
Egyelőre nem illeszkedik a Semmelweis Tervhez az a parlament előtt lévő törvénytervezet, amely „megengedi", hogy a három központi térség betegeit a korábbi rend szerint utalják be. Nem kell tehát figyelembe venni a térséghatárt a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és a dél-közép-magyarországi térségek Pest megyéhez és Budapesthez tartozó területeinél - Magyar Hírlap Online-on.

Márpedig a Semmelweis Terv egyik fontos eleme a nyolc kialakított térség szerinti egészségszervezés, ami azt jelenti, hogy a betegek az adott ellátási területen belül vegyenek igénybe egészségügyi szolgáltatást. A célok szerint ehhez harmonizálják az intézményi fejlesztéseket is azért, hogy saját térségében mindenki megfelelő lehetőséget kaphasson a gyógyulásra. 


„Az első pillanattól látszott, hogy a térségek meghatározása nem egyszerű a fővárosban" – magyarázta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke. Ennek az az oka – mondta –, hogy az idők során jelentősen eltolódtak a kapacitások a dél-közép-magyarországi térség felé, hiszen idetartozik az orvosi egyetem legtöbb klinikája is. Valamivel kiegyensúlyozottabb a helyzet az észak-közép-magyarországi térségben, ahol a jelentős kapacitású Honvédkórház és a Velkey által is irányított Bethesda Gyermekkórház működik. 



Budán azonban, az észak-közép-magyarországi térség szívében már jóval csekélyebb a gyógyítási lehetőség. Hiányzik például egy erős egészségügyi központ, amelynek kialakítása szerepel is a szakpolitikai célok között. 


A centrum lehetséges helyéről két verzió is van: az egyik szerint a Szent János Kórház és a Kútvölgyi klinikai tömb bázisán, a másik szerint a Szent Imre Kórház bázisán jön majd létre. A tudatos egészségügyi tervezés mellett azonban – véli Velkey – az egészségpolitika folyamatosságára is szükség van. Ha így lesz, akkor szerinte öt-tíz év alatt stabillá és kiszámíthatóvá válik az ellátás. 


„Mivel az orvosi szakmák között óriási eltolódások alakultak ki mára, a fővárosi betegek esetében még nem kell ragaszkodni a kialakított térséghatárokhoz" – közölte a főorvos. Először a kapacitások józan átcsoportosítására van szükség, s csak azután lehet és kell majd betartani a „rendes" térséghatárokat. Ennek időpontja pedig attól függ, milyen ütemben lehet majd átrajzolni a struktúrát. Patthelyzetet teremtett, hogy a központi régióba nem érkezhettek uniós fejlesztési pénzek, az átalakításhoz tehát itt más forrást kell találni. Megoldást jelenthet a meglévő, ám üresen álló kórházi ingatlanok értékesítése, és az abból származó pénz felhasználása. „A reménytelennek tűnőnél kicsit jobb" – jellemezte a helyzetet a szakember. 



Az átalakításról szólva Velkey György megjegyezte, kevés volt a valóban látványos lépés, ám sok minden történt. A váltást nemsokára a betegek is érezhetik, egyes kórházakban ugyanis megszűnik az aktív ellátás, a gyógyítás szintjei pedig rendeződnek. „Őrületes gubancok, ragacsok tisztulnak ki, és ennek a közeljövőben már lesz hatása" – magyarázta. Igaz, ez kezdetben bosszúsággal is jár majd, mert esetleg nem a megszokott, netán kiszemelt kórházba kell menni az adott betegséggel. 


Velkey György főorvos azonban bízik benne, hogy hamar „beáll" az új rend, amellyel szerinte a kevés kapcsolati tőkével rendelkező, szegényebb páciensek járnak igazán jól. Elmondása szerint ugyanis a szolgáltatások egy része bújtatott elitellátás volt, a szegények kiszorultak belőle, de ez most a területi ellátási kötelezettségek életszerű kialakításával megszűnik. 

A kórházszövetség leendő elnöke egyetértett lapunk felvetésével, hogy különösen az átalakítások miatt mielőbb meg kellene teremteni a betegjogok képviseleti rendszerét. Két évvel ezelőtt a kormány megszüntette a jobb híján a szolgáltatókat vegzáló Egészségbiztosítási Felügyeletet, valamint a Csehák Judit vezette Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt. Új képviselet létrehozásával azonban még mindig adós a kabinet.