Az elmúlt években növekedett Magyarországon a szegénység, és nagyobb a szakadék az alacsony jövedelműek és a gazdagok között.
A rendszerváltás óta az elmúlt időszakban csökkentek leginkább a családok terhei – mondta a szegénység elleni világnap alkalmából Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, aki szerint a családokat terhelő adók mérséklése és a rezsicsökkentés sokat segített.
Az egykulcsos adó viszont leginkább a magasabb jövedelműeket segítette. A családi adókedvezménnyel is azok jártak jól, akiknek eleve magasabb volt a bérük. Jövőre már azok is örülhetnek, akiknek alacsonyabb a bérük, mert járulékokból is le lehet vonni az adót. A rezsicsökkentés pedig ugyanúgy érinti a gazdagokat, mint a szegényeket. Ám nominálisan ezzel is a gazdagok jártak jobban, hiszen nagyobb házban élnek, többet áramot fogyasztanak és többet fűtenek – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.
A szegénység az elmúlt években egyáltalán nem csökkent. Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt a szegénységben élők aránya, ahol az egy háztartástagra jutó nettó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gábos András, a Tárki kutatója. A kutatóintézet elemzése szerint a 2000-es évek felső felében stagnált a szegények aránya, ám a világgazdasági válság kitörése előtt növekedésnek indult. 2007-ben az emberek 13%-a, 2009-ben pedig 14%-a volt szegény. Európai összevetésben korábban Magyarországon viszonylag alacsony volt a szegénységi arány, viszont 2012-ben már EU-s átlag közelébe került a szegénységi szint. Az is megfigyelhető, hogy az alacsony jövedelműek még szegényebbé váltak az elmúlt években, és nőtt a jövedelmek egyenlőtlensége is. A Gini-mutató a jövedelmek közötti különbségek eltérését méri, és azt mutatja, hogy jobban koncentrálódnak a jövedelmek. A legszegényebbek részesedése csökken az összes jövedelemből – tette hozzá a kutató.
Mostanra könnyebben beazonosíthatóak azok, akiket érint a jövedelmi szegénység. Az alacsony iskolázottságúakat, a falvakban élőket, valamint azokat érinti leginkább, ahol a családfő nem dolgozik – sorolta Gábos András. A gyermekek, és a gyermekes háztartásban élők körében emelkedett a szegénység kockázata, köztük a többgyermekes és az egyszülős háztartásban még inkább veszélyeztetettek.
Az UNICEF deprivációs indexe azt vizsgálta, rendelkezésre áll-e minden a gyerekek számára ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztassák – mondta Gyurkó Szilvia, a szervezet Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója. A táplálkozást, lakhatási körülményeket, a sportszerekhez, taneszközökhöz való hozzáférést, az iskolai programokban való részvétel lehetőségeit feltérképező felmérés szerint tavaly a gyerekek 42 százalékának kellett nélkülöznie. Ezzel Magyarország a vizsgált 29 országból a 20. helyen végzett.
A szegénységbe való születés életre szóló hatással bír, amely az ország jövőbeni versenyképességét is meghatározza – jegyezte meg Gyurkó Szilvia.