Globálisan is vezetővé vált Magyarország a fogászati turizmus területén mostanra egyes becslések szerint.
Noha a gazdasági válság a fogászati turizmus területén is éreztette hatását, mostanra ismét növekedésnek indult a szektor. Tavaly mintegy 70 ezer külföldi érkezett hazánkba, ami némi bővülés az egy esztendővel korábbihoz képest. Érezhetően jobb e szám 2008-2009-esnél is, igaz a krízis előtti szinttől még elmarad – nyilatkozta Szakonyi Gábor a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének alelnöke, a VitalEurope Fogászati Központ ügyvezetője – írja a Világgazdaság – online.
A Google 38 országban végzett felmérése szerint Európában évente átlagosan összesen 1,13 millió alkalommal keresik külföldről a magyar fogászatokat. A legtöbb keresést Franciaországban regisztrálták, itt az – áprilisi adatok alapján kalkulált – éves szám a 300 ezret is meghaladja, de a társaság becslései szerint évente több, mint százezerszer keresést indítanak Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból és Svájcból is. Sokat elárul, hogy az elmúlt egy évben Ausztriában a fogorvosra keresők között a nyolcadik legkeresettebb kifejezés a “fogorvos Magyarország" volt, a május elsejei hosszú hétvége előtt a “fogorvos" volt Ausztriában a legkeresettebb kifejezés egészségügyi témakörben.
Mostanra Magyarország világszinten is vezetővé vált az ágazatban, jelenleg ugyanis minden ötödik fogászati kezelés céljából külföldre utazó paciens Magyarországot választja – vélekedett a szakember, aki hozzátette azt is: európai részesedésünk nagyjából 40 %-os, amivel már évek óta piacvezetőnek számítunk. A globális listán azonban eddig az amerikaiak által igen kedvelt Mexikó előttünk állt.
Magyarországot elsősorban természetesen nyugat-európai paciensek választják, 2011-ben a legtöbben Ausztriából, Nagy-Britanniából, Németországból, Olaszországból és Franciaországból érkeztek. Tavaly a fogászati kezelésre érkező külföldiek 65-70 milliárd forintot költöttek orvosi szolgáltatásokra, és a fogászati turizmus további 13-16 milliárd forint forgalmat generált a kapcsolódó szektorokban, így például a szállodai, és vendéglátó-iparban. Bár a 70 ezer turista az összes beutazó számához képest nem tűnik soknak, fontos megjegyezni, hogy az orvosi kezelésre érkező külföldiek kiemelkedően hosszú ideig maradnak Magyarországon: az átlagos fogászati turista minimum 5-8 vendégéjszakát tölt el hazánkban, de ez az időtartam a fogászati kezelés bonyolultságától függően akár 2 hét is lehet. Ráadásul egyre többen érkeznek kísérővel, családdal, így jelenleg a szektorhoz körülbelül 600-800 ezer vendégéjszaka köthető.
A fogászati turizmusban rejlő lehetőségeket ugyanakkor más országok is felismerték, így hazánknak egyre erősebb konkurenciával kell szembenéznie, különösen Kelet- és Dél-Európában, ahol kezelések ára a magyarországival nagyjából egy szinten van. Ráadásul régiónkban egyre több helyen komoly állami támogatásban részesül a szektor, ami versenyelőnyt jelenthet a helyi fogászati rendelőknek. Bár állami forráshoz már itthon is hozzájuthatnak a fogászati rendelők, a támogatás szintje egyelőre elmarad a kihívó országokétól. Az Innováció a fogászatban nevű GOP- és KMOP-pályázatok – amelyekben 3,5 milliárd forintos keret különítettek el kizárólag a fogászati rendelők és fogtechnikák részére – az idén január közepétől érhetőek el, s eddig közel 50 cég pályázott valamekkora összegre. A szektor vállalatai – emellett - március elsejétől pályázhatnak a turisztikai célelőirányzat fogászati turizmus fejlesztésére elkülönített egymilliárd forintos keretére is. Itt a szakértők 40-60 pályázatra számítanak.
Az állami támogatásnál is nagyobb jelentősége lehet az ágazatban a következő években a megfelelő promóciónak. A magyar fogászatok már most is komoly összeget fordítanak marketingre. Rendelői és egyesületi szinten is hirdetnek, s jelenleg bevételeik 20-25 %-a megy el ilyen célra.