• nátha
    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Visszakapja-e Kásler az egészségügyet Pintér Sándortól?

Lapszemle 2021.06.17 Forrás: valaszonline.hu
Visszakapja-e Kásler az egészségügyet Pintér Sándortól?

A kormány a szolgálati törvénnyel, az intézmény-összevonásokkal, a kiskórházaknak a megyei alá rendezésével már eldobta a követ.

Hogyan lett Magyarországon a belügyminiszterből az egészségügyet irányító miniszter? Miért van kevesebb kórházi ágyra közvetlen befolyása Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, mint Pintér Sándornak vagy Palkovics László innovációs tárcavezetőnek? Ha tényleg sikeres a katonás modell, miért nem tudták botránymentesen működtetni a Honvéd Kórház sürgősségi osztályát? Miért áll jelenleg is az ország legnagyobb sürgősségi ellátóhelye? Miért nem lehet egyes tervek szerint éjjel szülni a városi kórházak egy részében, ha nappal lehet? Miért szüntették meg az önállóságát annak az „új OPNI”-nak, amit 2013-ban még örömünneppel adtak át? És hova tűnt a covid alatt közel hatezer egészségügyi dolgozó? Mi történik itt? A válaszokat a válaszonline.hu elemzése mutatja meg.

Nyugati színvonalat várunk, de a kormányunk közép-európai átlagot sem hajlandó költeni rá. A következmények ismerősek. Ha gyógyulni akarunk, fájdalom nélkül élni, fizetünk mint a katonatiszt: 2019-ben a fekvőbeteg kiadásoknak 9 százalékát finanszírozták közvetlenül a betegek,  járóbetegként pedig az ellátás 39 (!) százalékát privát vették meg. 

 Az OECD azt állítja, a baltiakhoz és a balkáni államokhoz hasonló mutatóink alapján 40 százalékkal magasabb a százezer főre jutó standardizált halálozási adatunk az uniós átlagnál. A születéskor várható élettartam szerencsére így is emelkedik, a gond csak az, hogy jó néhány államnál lassabban.

Ekkor jött a koronavírus, és megroppantotta a magyar egészségügyet.

Amikor az Egészségügyi Államtitkárság 2013-ban kidolgozta a 2020-ig elérendő célokat, még modern vezetői módszerekkel és decentralizációval számoltak, végül azonban főként a járvány hatására az „aki nem lép egyszerre” módszertan mellett döntött a kormány. Az egészségügyi irányítás mára olyan súlytalanná vált, hogy még az államtitkár nevén is hosszasan kell gondolkodni (Horváth Ildikó), de a helyettes államtitkárokét már a szaksajtó sem biztosan ismeri. 

A magyar egészségügyet jelenleg jórészt a belügyminiszter vezeti, az ő irányítása alá tartozik az Országos Kórházi Főigazgatóság, vagyis az összes megyei és városi kórház. Az egyetemekért, tehát a fővárosi Semmelweis mellett Debrecen, Szeged és Pécs ellátásáért pedig Palkovics László innovációs miniszter felel. Pintér úgy került az egészségügy közelébe, hogy a Belügyminisztérium előbb az egészségügyi felhő (EESZT) kialakításában segített sikerrel, azután megkapta a reform kidolgozásának feladatát. Az egészségügy szereplői jobban megtalálták a hangot az egészségügyhöz nem értő, de gyakorlatias megközelítésű Pintérrel, mint saját miniszterükkel. 

Mi a dolga akkor Kásler Miklósnak? Jelenleg közvetlenül az országos intézetek tartoznak hozzá, például azok, amelyeket áprilisban, a harmadik hullám tetején összevonogatott.

Nem sikertörténetről beszélünk, mert Magyarországon a járványkezelési hibák miatt (kevés szűrés, a kontaktkutatás hiánya, a karantén el nem rendelése stb.) úgy járt kiemelten sok halálesettel a koronavírusjárvány második és harmadik hulláma, hogy a sürgősségi ellátást kivéve szinte a teljes egészségügyet leállították. A háziorvosok alig tudtak gyógyítani, mert teszteket és oltást szerveztek. A műtők egy részét is intenzív osztállyá alakították, rengeteg volt a lélegeztetett beteg, ezért csak halaszthatatlan műtéteket végeztek. A szakrendelők pedig azért álltak le hetekre, mert oltási pontként ezeket az épületeket használták, így nem volt hol és kinek fogadni a betegeket.

A magyar kormány viszont azt a tanulságot vonta le már az első hullámból, hogy az erő politikáját kell követnie, katonás rendet kell tartania. Így amit korábban megtett a honvédségi kórházak dolgozóival, azt most kiterjesztette a teljes állományra. A járvány közepén közalkalmazottiból szolgálati jogviszonyba terelték át az orvosokat és a nővéreket, azt remélve, hogy ezzel a magyar egészségügy jó néhány problémáját megoldhatják:  

Az alacsony béreket, mert jelentősen megemelték a legális orvosjövedelmeket, ezzel a fiatal és középgenerációhoz tartozó orvosok számára sosem látott kedvező helyzetet teremtettek.

A hálapénzt, mert súlyosan büntethetővé tették a boríték elfogadását és adását is.

A maszekolást, mert megszüntették a magánegészségügy és a közegészségügy összeolvadását. Megtiltották, vagy legalábbis engedélyhez kötötték a másodállás vállalását, és ezzel választás elé állították az orvosokat. 

A kibeszélést, vitatkozást, követhetetlenül bonyolult rendszert, mert úgy gondolták, a szolgálati törvény fegyelme majd mindent megold.

Egyelőre nem látni, mindez milyen eredményt hozott, mert nem világos, hogy az a néhány bezárt osztály és ügyelet a járvány vagy a törvény miatt történt felmondások következménye-e. Továbbiak az elemzésben

Legolvasottabb cikkeink