Nem lehet felhőtlen az örömünk annak köszönhetően, hogy egy órát nyerünk a téli időszámításra történő átállással.

Hiszen sokak szervezetét alaposan megviseli az idő ide-oda tologatása – márciusban elvesznek tőlünk 60 percet, amit októberben visszaadnak. Idegesebbek, zaklatottabbak az átálláskor az emberek, az esemény jó eséllyel növeli az ősszel amúgy is hevesen támadó depressziós veszélyt – írja a Népszava – online.
Szombatról vasárnapra virradóan tehát hajnali három órakor vissza kell állítani a mutatót 2 órára, vagyis ajándékba kapunk egy egész órácskát.

Magyarországon 1980-ban vezették be az óraátállítást, azzal a céllal, hogy energiát takarítson meg az állam. Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapult, hogy március 20. és szeptember 22. – azaz a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
Ma már viszont a szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme különbséget tenni a nyári és a téli időszámítás között. Sokaknak az a véleménye, hogy azért nincs, mert a világítás automatikusan működik, az energiahálózatok, a közvilágítás ki-bekapcsolása igazodik a fényviszonyokhoz.
Kimutatások szerint még a balesetek is megszaporodnak ilyenkor, figyelmetlenebbek a vezetők, könnyen lankad a figyelmük, nagyobb dugók alakulhatnak ki. Pedig utóbbiakra épp elég okot adnak az úthibák és -építések, a lámpahibák, a különféle csőtörések, fejlesztések önmagukban is. A háziállatok szintén nehezen bírják az átállást, kimutatások szerint a kutyáknál több napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a berögzült szokásaik idomuljanak a hideg hónapokhoz.