Játszma a keresetekkel

Ha a munkáltatók emelik a minimálbért, munkahelyek szűnhetnek meg, ha marad a legkisebb bér összege, a 600 ezer minimálbérből élő kerül még lehetetlenebb helyzetbe. A munkavállalói oldal képviselői ragaszkodnak az emeléshez, a munkáltatók szerint ez elképzelhetetlen, a kormány álláspontja azonban nem ismert. Pedig a kabinet dönt; az OÉT-utód Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai csak javaslatokat fogalmazhatnak meg – írja a Népszava – online.

Emeljük a minimálbért, vagy tartsuk meg a munkahelyeket – e kettő közül kell választani. Legalábbis Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint. Ha a munkaaadókat arra kényszerítik, hogy 600 ezer ember bérét kötelezően megemeljék, akkor nagyon sok vállalkozás tönkremegy. Vagyis nem lesz aki kifizesse, és nem lesz akinek kifizessék a magasabb bért - nyilatkozta a munkaadók képviselője. Ezt okozta az első és a második, valamint a még be nem jelentett harmadik Matolcsy-csomag, amely minden forrást elvesz.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán nemrég kezdődött meg a kötelező minimálbér-emeléssel kapcsolatos vita. Ezt az érvüket ott is elmondták a munkáltatók, amit a szakszervezetek természetesen nem fogadtak el. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, a szakszervezeti oldal a reálpozíció szinten tartását szeretné elérni. Ez azt jelenti, hogy legalább bruttó 105 ezer forintra emelnék a minimálbért, és 120 ezer forintra a garantált bérminimumot, így 7700 forinttal kapna többet a minimálbérért dolgozó munkavállaló. A minimálbér most bruttó 93 ezer, nettó 61 ezer forint. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ennél kevesebbel is beérné, ő a bruttó 100 ezer forintot is elfogadná. Az MSZOSZ ugyanis ahhoz ragaszkodik, hogy legalább az infláció mértékével emelkedjenek a bérek, a Munkástanácsoknak ez kevés.

Azonban a munkaadók szerint sem az egyikről, sem a másikról nincs értelme tárgyalni egyszerűen azért, mert egyiknek sincs reális esélye. Dávid Ferenc úgy vélte, nincs közgazdasági indoka az emelésnek – vélekedett Dávid Ferenc, kiemelve azt is: gazdaságilag megalapozatlan mindkét elképzelés, hiszen az idén zsugorodik a gazdaság, jövőre pedig a legnagyobb jóindulattal is csak fél százalékos növekedésben lehet reménykedni.

Márpedig ha az ország gazdasági pozíciója romlik, akkor a résztvevők helyzete sem javulhat. Ugyanakkor – folytatta Dávid - a létminimum tükrében mindenkinek pirulhat az arca. A minimálbér ugyanis meg sem közelíti ezt, ennek ellenére véleménye szerint választani kell: a munkahelynek, vagy a néhány ezer forintos emelésnek legyen prioritása, emelte ki Dávid Ferenc, aki elképzelhetőnek nevezte, hogy kizárólag szimbolikus mértékben emelkedjen a minimálbér. Amennyiben a kormány az erőfölényével élve ennek ellenére jelentősebb emelésről dönt, akkor valamennyi felelősséget magára kell vállalnia – fűzte hozzá.

A szociális partnerekkel szemben a kormány képviselői nem nyilatkoznak. "A megállapodás tartalmáról annak megszületését követően tudunk nyilatkozni" - közölte a nemzetgazdasági tárca. Pedig a kabinet szándékának ismerete fontos lenne, hiszen míg korábban, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kompromisszum alapján született döntés, az új Fórum csak javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg, ám a kormánynak ezt nem kell figyelembe vennie.

A kabinet rendeletben határozhatja meg a minimálbér és a bérminimum mértékét – emeli ki a lap, amely azt is megírta: kitalálni sem könnyű a kormány szándékát. Plakátokon hirdette a kabinet: "tovább kell emelni a minimálbért", és Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt az emelés mellett. Azt mondta júliusban, hogy reményei szerint a ciklus végére havi 100 ezer forint fölé nő a minimálbér. Igaz, arról már nem beszélt, hogy ezt bruttóban, vagy nettóban gondolta.