Minél éberebben figyeljük magunkat, annál könnyebben észrevehetünk különböző testi szimptómákat (bizsergést, izzadást, enyhe fájdalmat, émelygést stb.).
Előfordulhat, hogy a rosszulléttől, testi diszkomforttól, betegségtől való félelem egyre nagyobb teret foglal el az életünkben: mind sűrűbben jelenik meg a gondolatainkban, a beszélgetéseinkben, szertartásos, merev szokásokhoz vezet, és élvezhetetlenné tesz egy-egy programot. Ráadásul olyan öngyógyítási kísérleteket eredményezhet – gyógyszerszedés, a testmozgás felfüggesztése, szerhasználat –, amelyek kifejezetten ártalmasak lehetnek - írja a wmn.hu
A hipochondria kategóriát a jelenleg érvényes pszichiátriai diagnosztikai kézikönyvben (DSM-V) két részre bontották: szomatikustünet-zavarra (amennyiben vannak megmagyarázatlan fizikai tünetek) és betegségszorongás-zavarra (amennyiben nincsenek, vagy csak enyhe testi tünetek vannak) – ennek szokták szinonimájaként használni az egészségszorongás szót.
Utóbbi két kifejezés nemcsak azért szerencsés, mert sokkal semlegesebb, mint a „hipochondria” terminus, hanem azért is, mert hangsúlyozza, hogy nem tettetéssel vagy a figyelemfelkeltés vágyával állunk szemben, hanem mindenekelőtt: a szorongás egy formájával.
a klinikai szintű betegségszorongás-zavar a becslések szerint az emberek négy-öt százalékát érinti. Ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy az egészségszorongás egy kontinuum, és a betegségekkel kapcsolatos félelmek kisebb-nagyobb mértékben időnként bárkit eláraszthatnak.
Betegségszorongás-zavar esetén a személyt a vizsgálatok eredményei, az orvosok szavai is legfeljebb csak átmenetileg nyugtatják meg. Enyhébb, de zavaró szorongás esetén pedig sokan nem is fordulnak orvoshoz. De bizonyos mértékig ők is megszállottá válhatnak: folyamatosan figyelik a saját és gyerekeik testi funkcióit (légzését, szívverését, ürítését), a testi furcsaságaikat (bőrhibákat) és a fizikai kellemetlenségeket (fejfájás, gyomorfájás, hányinger, szédülés). Itt is igaz a mondás, hogy aki keres, az talál – ha túlságosan el vagy foglalva a testi jelzéseiddel, előbb-utóbb észreveszel valami „rendelleneset”.
Kicsit olyan ez, mint egy meghibásodott autóriasztó, ami nemcsak akkor kapcsol be, ha valaki megpróbálja feltörni a kocsit, hanem mindegy egyes gyalogos jelenlétében vijjogni kezd, aki elhalad a jármű mellett.
Részletek a teljes cikkben