"Az utolsó dolgozatom két hónappal ezelőtt jelent meg a gyógyszerkutatásokat érintő legjelentősebb tudományos lapban."
Orbán Balázs esete jól mutatja: az értelmiségi elit végül tudományos alapon tudott dönteni – nyilatkozta az Indexnek Vizi E. Szilveszter, a Richter igazgatóságának elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az ország egyik leghíresebb kutatója szerint a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori védése gyönyörű példa arra, hogy a tudományban nincs helye a politikának, ugyanakkor szerinte a tudományos elitnek ki kell állnia az érdekei mellett a hatalommal szemben.
Vizi E. Szilveszter az Indexnek adott nagyinterjújában többek között arról beszélt, hogy
a minisztériumok tervszerűen gazdálkodnak, nem érzik az alapkutatások fontosságát;
a tudományban, a művészetben nincs demokrácia;
a harcot vállalni kell a hatalommal szemben;
szerinte Orbán Balázs esete a tudomány ünnepe;
a Richter egészen kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági életben.
Mivel foglalkozik mostanában? Mik a legfontosabb kutatási területei?
Még mindig a központi idegrendszerben az ideghálózatok közötti kommunikációs rendszerrel foglalkozom. A korábbi felfedezésem szerint, amit Amerikában, monográfiában és több dolgozatban publikáltam, az, hogy az emberi agyban nem csak digitális kommunikációs rendszer van. Az egyik ideg a másikhoz szorosan kapcsolódik, de emellett létezik egy analóg rendszer is, ami azt jelenti, hogy a felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyagok folyamatosan terjednek az agy idegsejtjei között. A kémiai anyagok pedig az ideghálózatok között tartós hatást fejtenek ki.
A felfedezése új területeket nyitott meg bizonyos betegségek kezelésében. Hol lehet ezt pontosan hasznosítani?
A depressziótól kezdve a Parkinson-kórig nagyon sok mindent meg lehet ezzel magyarázni. Az utolsó dolgozatom két hónappal ezelőtt jelent meg a gyógyszerkutatásokat érintő legjelentősebb tudományos lapban. Ahol pedig most beszélgetünk, a Kísérleti Orvosi Kutatóintézet együttműködik a magyar cégek közül a leginnovatívabb, legtöbb szabadalommal rendelkező gyógyszergyár kutatóival. Magyarország versenyképességének alapvető feltétele, hogy olyan termékek – ebben az esetben gyógyszertermékek – kerüljenek a piacra, amelyekben nagyon sok a hozzáadott magyar szellemi tőke. Így a profit, ami keletkezik, magyar kézbe kerül, enélkül csak bedolgozók, munkások vagyunk.
Hosszú évtizedek óta kutat, ezért van összehasonlítási alapja: milyen most a kutatói élet Magyarországon?
A kutatóélet mindig nehéz. Magyarországon ennek egyik oka, hogy bár forráshiányban dolgozunk, a probléma inkább az, hogy valamit felfedezni, majd elvinni a célig, hogy kézzelfogható, eladható termék legyen, roppant nehéz. Nincs megfelelő mértékű kockázati tőke a kutatásokban, hiányzik a gazdasági kultúránkból.
A minisztériumok tervszerűen gazdálkodnak, nem érzik az alapkutatások fontosságát, pedig a további kutatásokban csak ezekre lehet építeni.
A kockázati tőke hiánya miatt a zseniális magyar kutatók külföldre mennek, és az ottani eredményekért kapnak Nobel-díjat. Pedig higgye el nekem, tehetségekben hihetetlen termékeny a Kárpát-medence. Mi nagyon tehetséges nemzet vagyunk, és a világ kultúrájához és tudományához sokkal többet adtunk, mint amennyi a létszámunkból, a nemzeti jövedelmünkből következne.
További részletek az Indexen.