Zárt helyen és tömegközlekedésen maszkot kell viselni

Kiből lesz szuperterjesztő? Hány koronavírustörzs kering a világban, milyen szövődményekkel járhat a fertőzés, és veszélyesebb-e a Covid-19 az influenzavírusnál? Többek között ezekről kérdezte a csütörtökön megjelenő friss Narancs Prinz Gyula infektológust.

Magyar Narancs: Jelenlegi tudásunk szerint mit mondhatunk el: kire és mennyire veszélyes?

Prinz Gyula: Kezdettől világos volt, hogy a fertőzés nem olyan veszélyes, mint az első SARS, a legrosszabb feltételezések szerint sem magasabb a halálozási arány, mint 3 százalék, inkább kevesebb. Azt már az első összegző tanulmányokból láttuk, hogy a kísérőbetegséggel, például cukor- vagy szívbetegséggel élők és az idősek különösen veszélyeztetettek. Ez lényegében azóta sem változott. Azt is tudjuk, hogy ha zárt közösségekbe, szociális otthonokba, kórházakba, hajléktalanszállóra beviszik a vírust, annak komoly következményei lehetnek a megbetegedések számában. A halálozásról már nehéz kristálytisztán fogalmazni. A szociális otthonokban élő dementált betegnek ugyanis egy elesés utáni combnyaktörés, egy influenza vagy egy súlyosabb húgyúti fertőzés ugyanúgy a végét jelentheti, mint a koronavírus-fertőzés. Akik meghalnak és kimutatják náluk a vírust, azokról a statisztika azt mondja, a koronavírus miatt haltak meg. De ebben nem lehetünk biztosak. Ugyanakkor a spanyol idősotthonokban sok halott nem került nyilvántartásba, mert nem tesztelték őket. Magyarországon is csak azokat tartjuk nyilván fertőzöttként, akiknek PCR-vizsgálattal igazolt fertőzésük van. (...)

MN: Nézzük a magyar helyzetet: a mai (az interjú július 27-én, hétfőn készült) adatok szerint 523 aktív fertőzött van, és még mindig 600 alatt van az elhunytak száma.

PGY: Ami nem azt jelenti, hogy a halálozási arány alacsony lenne nálunk, hiszen ez nem 3 százalék az összes fertőzötthöz képest. Ennek az a magyarázata, hogy nem lett felderítve az összes fertőzött, hogy sokkal több fertőzött volt vagy van, mint amennyit PCR-rel igazoltak. Hozzá kell tenni, hogy a legfrissebb amerikai adatok szerint New Yorkban, ahonnan tényleg szörnyű történeteket hallottunk, csupán 6 százalék az átfertőzöttség, Kaliforniában 3 százalék.

MN: Vagyis azt mondja, hogy a magyar adatok nem kirívóan alacsonyak?

PGY: Egyáltalán nem. Az ellenanyagszűrésnek az a jelentősége, hogy lássuk, hányan estek át a fertőzésen, hogy megvan-e a nyájimmunitás, vagyis amikor a lakosság 60 százaléka átfertőzött. Ez sehol sincs meg a világon. (...)

MN: A minap Merkely Béla azt nyilatkozta, hogy lesz második hullám, csak nem tudni, mikor, de újra úgy bezárni az országot, mint tavasszal, nem lehet. Akkor mivel lehet védekezni?

PGY: Fel kell deríteni a fertőzötteket, ennek az eszköze a tesztelés; ha lehet, nyakon kell csípni a szuperterjesztőket, a fertőzötteknek otthon kell maradniuk 14 napig, és ami a legfontosabb: nem rettegésből, hanem az egészségügyi kultúrából adódóan zárt helyen és tömegközlekedésen maszkot kell viselni, kezet kell fertőtleníteni. Ma közölte a WHO, hogy a déli féltekén most kellene tetőznie az influenzajárványnak, de a maszkviselés miatt sokkal kevesebb az eset. Nálunk sem volt márciusi tetőzése az influenzának, mert már részben maszkot viseltünk. A viselkedéskultúránknak kell változnia. Amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ évente bejelenti, hogy influenzajárvány van, nem szokták bezárni az iskolákat és nem szoktunk elkezdeni maszkot hordani. Pedig az influenzával összefüggő halálozás sem elhanyagolható. Továbbiak a hetilapban