Zöld jelzés a magánbiztosítóknak?

Kinyitotta a kapukat a kormányzat a magánbiztosítók előtt az adótörvényeket módosító salátatörvényben egyetlen szó megváltoztatásával - erről írt a HVG.hu tegnap egészségügyi közgazdászokra hivatkozva. A hatályos szja-törvény egyik paragrafusába, amely az szja- és (értelemszerűen) tb-járulékmentes pénzekről szól, a „baleset-biztosítás" szót „baleset- és betegségbiztosításra" változtatták - idézi a magyar nemzet.

Mihályi Péter közgazdász értelmezése szerint ez nem jelent mást, mint hogy ezentúl a munkáltatók értékhatár nélkül, nettó összegért köthetnek magánbiztosítást, így egyre inkább meg fogja érni a dolgozókat a hihetőség határáig lehető legalacsonyabb béren bejelenteni, hiszen ez csökkenti a meg nem kerülhető egészségbiztosítási-járulék terhét, viszont nagy összegű magán-egészségbiztosítás formájában adó- és járulékmentesen lehet jelentős jövedelemkiegészítést juttatni a dolgozóknak.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének oktatója szerint „miközben az egészségügy költségvetését gyakorlatilag befagyasztják, és miközben elindul a szolgáltatói oldal államosítása, illetve a tb-alapokat is végleg beleolvasztják a költségvetésbe, ezzel a passzussal lehetővé teszik a magánbiztosítók erőteljes piaci megjelenését a leharcolt szektorban". Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász pedig azt mondta, szerinte ezt a passzust nem gondolták át, „úgy tették be módosító indítványként, hogy nem készítettek róla hatáselemzést. Nincsen mögötte sem egészségpolitikai, sem biztosítási koncepció."

Újra a gazdagoknak kedveznek
Szócska Miklós nem veszi észre, hogy a Fidesz egy "ártalmatlannak tűnő, félmondatos" egyéni módosító indítvánnyal egy teljesen más egészségügyi modellt alakított ki - mondta Kökény Mihály. A volt egészségügyi miniszter szerint ennek az új modellnek semmi köze a Semmelweis Terv víziójához, sokkal inkább a Fidesz világképéhez áll közel: a nemzeti burzsoáziát kialakító, másokat pedig alighogy életben tartó rendszert hoznak létre - idézi a Népszava. 

A szakértők régóta félnek attól, hogy az egészségügy államosítása végülis nem szól másról, mint egy olyan szűkített, lerontott közösségi ellátórendszer kiépítéséről, aminek dolga a kiterjesztett közgyógyellátás - szegényellátás - és a magánszféra által nem szívesen vállalt kockázatok közösségi kezelése - emlékeztetett.

A szocialista szakpolitikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor már korábban kedvezményeket ígért a profitorientált magánbiztosítóknak, és a kormányfő be is tartotta ezt, hiszen a Generali és a Magyar Biztosítók Szövetségének előzetes számításai szerint e törvénymódosítás következtében 2-3 év alatt 50 milliárdosra is nőhet ez az új, a magánegészségügyi piac. Mindez Kökény szerint jóval több, mint a vizitdíj mértéke volt, csakhogy ez a pénz nagyon fog hiányozni a költségvetésből, vagy a közösségi ellátórendszerből. És nem csak a pénz megy el, de vele együtt az orvos is követi a pénzt a magánellátásba, ez tovább "rohasztja" a közösségi ellátást, sőt, még többeket a magánrendelésekre irányít - emelte ki.