• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Zseniális politikai húzás, de badarság a kórtermek kifestése

Lapszemle 2020.02.11 Forrás: index.hu
Zseniális politikai húzás, de badarság a kórtermek kifestése

2020-ban a gyógyításhoz kevesebb kórház, több nővér, informatika, pénz és jobb szervezés kellene.

Orbán Viktor ki akarja festetni az összes kórtermet és várót, ami politikailag biztos sok hasznot hoz, szakmailag azonban butaság, mondta az Indexnek Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. A XXI. században a gyógyítás egyre kevésbé zajlik hagyományos fekvőbeteg-intézményekben, Rékassy szerint pazarlás lenne a Dobogón tervezett dél-budai „szuperkórház” is. A szakember szerint hálapénzes főorvosok helyett orvosi teamek, szigorú protokollok, komoly informatikai fejlesztések kellenek, az orvosokat betegútszervezőknek kellene tehermentesíteniük, a vidéki háziorvosok mellé pedig szakápolókból álló hálózatra lenne szükség.

Mit gondol erről a kórházkifestős intézkedésről ön orvosként és egészségügyi közgazdászként?

Őszintén szólva ez megint egy zseniális politikai húzás volt a miniszterelnök részéről, le a kalapom előtte. Ezt az egészség-gazdaságtanban az orvos és a beteg közötti információs asszimmetriának hívjuk. A beteg csak azt tudja megítélni, hogy hogyan néz ki a váró, de nincs valódi információja az orvos szakmai tudásáról, a kezelés hatékonyságáról és így tovább. Viszont ha felülemelkedünk a politikai populizmus szintjén, akkor szakmailag mindannyian tudjuk, hogy ez az intézkedés badarság. A magyar egészségügyben ugyanis nem ez a baj. Ha nem merünk a lényeghez hozzányúlni, isten ments, hogy minden kórházi várót és kórtermet kifessünk, mert ezzel csak konzerváljuk a hetvenes években kialakult és azóta is fennálló kórházközpontú rendszert.

Mitől más az egészségügy ma, mint a hetvenes években?

2020-at írunk, mára jelentősen átalakultak a kezelési módok. Jobbak a gyógyszerek, a diagnosztikai és a műtéti eszközök, ezért nem kell már annyi kórház, mint régen. Mióta kitágultak az egynapos sebészet lehetőségei, nem kell olyan hosszú ideig kórházban sem feküdni az embereknek. Akik ma kórházban fekszenek, azoknak a nagy része sajnos szociális alapon van ott, miután az idős emberek vagy krónikus betegek gondozására nem alakult ki a megfelelő ellátórendszer, például az otthonápolási vagy gondozói hálózat.

Ezzel azt mondja, amit a kormányfő soha nem fog a szájára venni: kórházbezárásokra vagy kórházösszevonásokra van szükség – még ha valószínűleg ezzel a kormány is tisztában van. Én azt mondom, hogy az egész rendszert kell újragondolni és újratervezni egy hosszú távú egészségpolitikai stratégiai koncepció mentén.

Ön látott ilyet mostanában?

Nem. Más se. Utoljára a 2011-es Semmelweis-terv volt ilyen, de abból se valósult meg sok minden. Azóta időnként ad hoc intézkedéseket dob be a politika, mint ez a mostani „fessük ki a kórtermeket” akció is. Ha eredményt akarunk elérni, tudni kellene, mi a helyzet, hogyan oszlanak el a betegek és a betegségek országosan, aztán ehhez kellene megtervezni egy optimális rendszert, annak mentén kellene átalakítani a jelenlegi struktúrát. (...)

Nem érzi hasonló demagógiának Karácsony Gergely bejelentését, hogy legyen minden kerületben CT és MR Budapesten, miközben a 22 kerületre amúgy 43 CT és 27 MR jut?

A főpolgármester ezzel egy valós problémát érintett, de nem megfelelően tájékoztatták. A fővárosban relatíve nem a műszerek számával van a baj, hanem a rendszer finanszírozásával. Vannak gépek, amelyek naponta csak öt-hat órát működnek, mert nincs hozzá több finanszírozás, vagy személyzet, aki működtesse. Ezért nem gépeket kell vásárolni Budapestre, hanem a finanszírozásukat kell javítani, pluszkapacitásokat kell adni nekik.

A karácsonyi ünnepek előtti napokban megjelent egy kormányhatározat, amelyben okos gondolatok sejlenek fel a teljesítményvolumen-korlát (TVK) eltörléséről. Ennek a lényege ugye az, hogy az egészségbiztosító egy kórházban egy adott vizsgálatból csak 100-at fizet ki, a 101.-et már nem téríti teljes áron. Közben vannak olyan helyek, ahol van jó műszer, megfelelő szakmai team, és ahol akár 200 vizsgálatot vagy műtétet is el tudnának végezni, így a betegeknek kevesebbet kellene várniuk. Jó lenne elhagyni ezt a kórházak közötti álegyenlősdit biztosító korlátozást. A finanszírozás kövesse a beteget abba az intézménybe, ahol megfelelő a színvonal, és amelyik élvezi a betegek bizalmát. A jelen rendszerben mindenki csak vegetál és túlélésre játszik. A teljes interjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink