A baktériumok eltérítik a kullancsok sejtvédekezését

A Washingtoni Állami Egyetem kutatói felfedezték, hogy az anaplazmózist és a Lyme-kórt okozó baktériumok hogyan térítik el a kullancsok sejtfolyamatait, hogy biztosítsák túlélésüket és terjedésüket az új gazdatestekben, köztük az emberekben.

Az Állatorvosi Főiskolán működő kutatócsoport megállapította, hogy a baktérium képes manipulálni egy ATF6 nevű fehérjét, amely segít a sejteknek a fertőzés észlelésében és a fertőzésre való reagálásban, hogy támogassa saját növekedését és túlélését a kullancsban. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közzétett eredmények kiindulópontként szolgálhatnak olyan módszerek kidolgozásához, amelyekkel a kullancsokban lévő baktériumokat még azelőtt el lehet pusztítani, hogy azok átterjednének az emberekre és más állatokra.

„A legtöbb kutatás azt vizsgálta, hogy ezek a baktériumok hogyan lépnek kölcsönhatásba az emberekkel és az állatokkal, és nem azt, hogy hogyan élnek túl és hogyan terjednek a kullancsokban” - mondta Kaylee Vosbigian, doktorandusz hallgató és a tanulmány vezető szerzője. „Amit találtunk, megnyitja az utat ahhoz, hogy ezeket a kórokozókat a kullancsokban célba vegyük, mielőtt még veszélyt jelentenének az emberekre.”

Vosbigian és konzulense, Dana Shaw, a tanulmány társszerzője és az Állatorvosi Mikrobiológiai és Patológiai Tanszék docense kutatásának középpontjában az Ixodes scapularis, más néven a fekete lábú kullancs állt, amely az Anaplasma phagocytophilum és a Borrelia burgdorferi, az anaplazmózis és a Lyme-kór kórokozóinak terjesztéséért felelős. Mindkét betegség egyre gyakoribbá válik, és súlyos tüneteket okozhat emberekben és állatokban egyaránt.

A kutatócsoport felfedezte, hogy amikor az ATF6 aktiválódik a kullancssejtekben, akkor beindítja a sztomatin termelését, egy olyan fehérjéét, amely a normális sejtfolyamatok részeként segíti a koleszterin mozgását a sejteken keresztül. A baktériumok ezt a folyamatot használják ki kullancsgazdáik ellen, a koleszterint - amelyre a növekedéshez és a saját sejtmembránjuk felépítéséhez van szükségük, de saját maguk nem képesek előállítani - saját túlélésük és boldogulásuk támogatására használják.

„A sztomatin számos szerepet játszik a sejtben, de az egyik legfontosabb funkciója az, hogy segít a koleszterin különböző területekre történő szállításában” - mondta Vosbigian. „A baktériumok ezt kihasználják, lényegében ellopják a túléléshez szükséges koleszterint”.

Amikor a kutatók blokkolták a sztomatin termelését, korlátozva a koleszterin elérhetőségét, a baktériumok növekedése jelentősen csökkent. A kutatók úgy vélik, hogy ez az ATF6-sztomatin útvonalat megcélozva új módszerekhez vezethet a kullancsok betegségciklusának megszakítására, mielőtt a betegség átadása megtörténne.

A tanulmány részeként Vosbigian egy új kutatási eszközt is kifejlesztett, az ArthroQuest nevű, a WSU által üzemeltetett ingyenes, webalapú platformot, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy a kullancsok, szúnyogok, tetvek, homoki legyek, atkák, bolhák és más ízeltlábú vektorok genomjában transzkripciós faktorok kötőhelyeit - a génaktivitást szabályozó, ATF6-hoz hasonló genetikai kapcsolókat - keressék.

„Nem sok eszköz áll rendelkezésre az ízeltlábúak génszabályozásának tanulmányozására” - mondta Vosbigian. „A legtöbbet emberekre vagy modellfajokra, például gyümölcslegyekre tervezték, amelyek genetikailag nagyon különböznek a kullancsoktól.”

Az ArthroQuest segítségével a csapat megállapította, hogy a sztomatin ATF6 általi szabályozása a vérrel táplálkozó ízeltlábúaknál is elterjedtnek tűnik. Mivel a koleszterin és más lipidek eltérítése gyakori az ízeltlábúak által terjesztett kórokozók körében, a kutatók gyanítják, hogy sokan az ATF6-ot is kihasználhatják.

„Tudjuk, hogy sok más, vektorok által terjesztett kórokozó, például a Borrelia burgdorferi és a maláriát okozó Plasmodium parazita is támaszkodik a koleszterinre és más lipidekre a gazdaszervezetükből” - mondta Shaw. „Tehát az a tény, hogy ez az ATF6-sztomatin útvonal más ízeltlábúaknál is létezik, a betegségrendszerek széles skálájára vonatkozhat.” 

Forrás: https://news.wsu.edu/press-release/2025/06/30/bacteria-hijack-tick-cell-defenses-to-spread-disease/