A klímaváltozás hatása: több a Lyme borreliosis

Nyár van, kánikula, az erdőkben és a városi parkokban pedig hemzsegnek a kullancsok. Ha elkapjuk az általuk terjesztett Lyme-kórt, akkor hosszabb ideig kell a szervezetünket antibiotikumokkal bombázni, ezért jobban tesszük, ha eleve esélyt sem adunk a betegséget okozó baktériumnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy be kell zárkózni a négy fal közé. A Lyme-kórral szembeni esélyeinket latolgatta a hvg.hu.

A Lyme-kór (Lyme borreliosis) napjaink egyik gyakran kárhoztatott, nagyon komoly gondokat produkáló baktérium fertőzése. A Borreliák nemzetségébe tartozó, hosszúkás spirál alakú, dugóhúzó formájú baktériumokat, amelyek a betegséget okozhatják, ki lehet ugyan irtani a szervezetből, de a gyógyuláshoz nem elég az egy hét; hosszabb és a szervezetet megterhelő antibiotikumkúrát kell tartani. Jelenleg nincs a Lyme-kór ellen védőoltás - szemben a szintén kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladással.

Ha erősen fertőzött területen tartózkodunk, és megcsíp egy kullancs, még akkor sem kell azonnal pánikba esni. A szakma egyelőre nem jutott dűlőre abban a kardinális kérdésben, hogy vajon mennyi idő alatt kerül az élősködő emésztőrendszeréből a szervezetünkbe a fertőzés; olvasni, hallani olyan véleményt, amely szerint 24 óra kell, hogy a Lyme-kórt okozó baktérium bejusson a véráramunkba, de van, aki szerint ennél kevesebb idő is elég a megfertőződéshez.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ sem fogalmaz egyértelműen, csupán annyit tanácsol, hogy lehetőleg az első órákban szedjük ki magunkból az állatot. A legradikálisabb álláspontok szerint viszont annyira kevés időnk van elkerülni a bajt, hogy kirándulás közben óránként kell átfésülnünk magunkat.

Az viszont tény, és ebben a kutatók egyetértenek, hogy a 21. század igen kedvező körülményeket teremtett a kullancsok és a Borrelia terjedésének. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU éghajlatkutatója kiemeli, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitás azzal párhuzamos csökkenése elősegítik a parazita és baktériuma térnyerését: háromból két embernek ma nem lenne Lyme-kórja, ha nem lenne felmelegedés.

Az éghajlatváltozás miatt enyhébbek a telek, így a kullancsok és a baktériumok túlélnek; a melegebb idő, a lakosság, valamint a mezőgazdaság vegyszerhasználata pedig csökkentik a biológiai sokféleséget. Ha viszont a biodiverzitás csökken, akkor az elvándorolt vagy kipusztított fajok helyére invazív vagy özönfajok érkeznek és szaporodhatnak el, hiszen a természetes ellenségeik, a madarak, lárvák és más rovarok, megfogyatkoznak. Magyarán, a poloskák, a gyapjas lepkék szabadon garázdálkodhatnak, és bár a kullancsot nem tartjuk özönfajként számon, tény, hogy a felmelegedéssel neki is egyre kevesebb természetes ellensége lesz.