A táplálkozás hatása a Lyme-kórra

A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett bakteriális szisztémás fertőzés, mely számos aspektusában egyedi. Amellett, hogy különböző mechanizmusok révén el tudja kerülni az immunrendszer védvonalát, képes a test minden részére eljutni, így nem csak a vérben, de a szövetek között is megbújhat. Kezelése alapvetően antibiotikumokkal történik. Diagnózisa még a fennálló gyanúval együtt sem mindig egyértelmű, mivel leggyakrabban szerológiai tesztekkel próbálják igazolni, melyek a fertőzés korai szakaszában és immunválasz hiányában nem mutatják ki az éppen aktuális fertőzöttséget vagy betegséget.  Emellett a tünetek kezdetben nehezen felismerhetőek, könnyen összekeverhetőek más betegségekkel, különösen, ha nem vesszük észre a kullancscsípést.

Különleges mivolta a kezelés tekintetében is megmutatkozik, hiszen ismertek esetek¹, melyeknél az antibiotikumos kezelés után is maradtak meg tünetek, illetve olyanok is, melyeknél a tünetek csak évek múltán jelentkeztek. Az sem könnyíti meg a tünetek felismerését, hogy gyakran úgynevezett társfertőzésekkel együtt jelentkezik a Lyme-kór, amiket szintén kullancsok is terjeszthetnek. Ilyen például a bartonellózis, babéziózis, anaplazmózis és Mycoplasma-fertőzés, melyek együttesen is okozhatják a páciens által tapasztalt tüneteket. Éppen ezért alakult ki az a nézet a szakértők között, hogy a Lyme-kór kezelése összetett és egyéni megközelítést igényel. Az antibiotikum-kúra mellett gyakran javasolják az immunrendszer erősítését, testmozgást és egyéni diétát, valamint kiegészítő kezelésként gyógynövények és étrendkiegészítők alkalmazását.

Autoimmun folyamatok a Lyme-kórban

A bakteriális fertőzéseket már számos kutatás azonosította autoimmun betegségek lehetséges kiváltó okaként, ilyen például a Helicobacter pylori fertőzés, melynek egyik variánsát az autoimmun betegségekre való megnövekedett fogékonysággal hoztak összefüggésbe.² A Borrelia baktérium úgynevezett sejtfelszíni fehérjéknek köszönhetően képes elbújni az immunrendszerünk elől. Ez egyfajta molekuláris mimikri, ugyanis ezek a lipoproteinek nagyon hasonlóak a szervezet sajátjaihoz. Ugyanennek köszönhetően képes kiváltani autoimmun betegséghez hasonló tüneteket, amik rendszerint gyulladással járnak, hiszen a T- és B-sejtek nem csak a baktériumot, hanem a test saját szöveteit is támadják. Egyes kutatók szerint például a Lyme-kór szív- és érrendszert érintő formája, a Lyme carditis egy molekuláris mimikri által kiváltott autoimmun reakció.³ Kimutatták továbbá azt is, hogy a Lyme-kór idegrendszert érintő változatánál, a Lyme neuroborreliosisnál egy, a Borrelia flagellinjének megfelelő 41 kDa molekulasúlyú fehérje képes kölcsönhatásba lépni a perifériás idegek myelinrostjával, valamint a központi idegrendszer neuronjaival és azok axonjával, ezzel kiváltva egy autoimmun reakciót, mely az idegrendszer gyulladásához vezet.⁴ 

A bélrendszer és a mikrobiom

Más testtájakkal összehasonlítva a bélben található a legjelentősebb számú mikroorganizmus, több mint egy trillió, melyek közt számos különböző faj megfigyelhető. A bélmikrobiom az emésztőrendszerünkben élő mikroorganizmusokra utal, melyek létfontosságúak az egészségünk szempontjából.⁵ A diszbiózisnak nevezett megváltozott bélmikrobiom-összetétel számos gyulladásos betegséggel, elhízással, autoimmun betegséggel és rákos megbetegedéssel hozható összefüggésbe. Számos kommunikációs csatorna található a bél és az agy között, ami érinti a rövid szénláncú zsírsavakat, az immunrendszert és a vagus ideget is. A bélmikrobiom egyensúlyának felborulása befolyásolhatja ezeket a csatornákat, módosíthatja az agyi funkciókat, és számos neuropszichiátriai rendellenességet eredményezhet.⁶

Könnyen belátható tehát a fentieket figyelembe véve, hogy táplálkozásunk és bélmikrobiomunk rendkívül nagy hatással van arra, hogy szervezetünk miként képes megküzdeni a fertőzésekkel és betegségekkel. Az antibiotikum-kúra mellett gyakran javasolják kiegészítő, alternatív kezelések alkalmazását is, mint például az étrendkiegészítők és gyógynövények, azonban találkozhatunk úgynevezett Lyme-diétával is, ami tulajdonképpen gyulladáscsökkentő és immunerősítő diétának felel meg. Ez egy funkcionális diéta, mely a funkcionális orvoslás része, de gyakran vonnak a kettő között egyenlőségjelet.⁷ A lényege, hogy a biológiai működéshez igazítják az étrendet, hogy a szervezet visszanyerje egyensúlyát. Ez egy holisztikus megközelítés, ahol figyelembe veszik a páciens egyéni igényeit, anyagcseréjét és egészségügyi állapotát is.

Nincs hivatalosan elfogadott „Lyme-diéta”, azonban számos étkezési ajánlás létezik, melyek támogatják a kezelést és a felépülést is a Lyme-kórból, ezeket nevezik általában Lyme-diétának. Néhány kulcsfontosságú ajánlás, melyet szakértők válogattak össze:

(https://www.globallymealliance.org/blog/the-lyme-diet)

(https://kresserinstitute.com/help-clients-recover-from-lyme-disease-with-diet-and-nutrition/ )

Gyulladáscsökkentő ételek: A gyulladáscsökkentő diéta gyakran segít csökkenti a tüneteket. Ide tartozik számos gyümölcs (főként bogyós gyümölcsök, citrusok) és zöldség (antioxidánsban gazdag zöldségek, például zöld leveles zöldségek, keresztesvirágúak, például brokkoli, karfiol). Gyulladáscsökkentő élelmiszernek minősülnek továbbá az olajos halak is, mint például a lazac vagy a szardínia, amik nagyszerű forrásai az omega-3 zsírsavnak.

Tápanyagban gazdag étrend: fektessünk nagy hangsúlyt az egészséges tápanyagban gazdag élelmiszerekre. Fűvel táplált és bio állati fehérjék, vadon fogott tenger gyümölcsei, legalább három-négy adag alacsony keményítőtartalmú zöldség naponta, mérsékelt mennyiségű keményítőt tartalmazó zöldség és gyümölcs, diófélék és magvak, egészséges zsírok.

Fehérje és aminosavak: A megfelelő fehérjebevitel elengedhetetlen, különösen az állati fehérjék, melyek olyan aminosavakat is tartalmaznak, mint például metionin, cisztein és glicin, melyek szükségesek többek között a glutation előállításához. Ilyen élelmiszerek a sovány húsok, baromfi, halak és tojás.

Táplálékkiegészítők és mikrotápanyagok: A gyógyulást elősegíthetik olyan táplálékkiegészítők és mikrotápanyagok, mint a magnézium, szelén, C- és D-vitamin, mivel ezeknek a szintje csökken Lyme-kór esetén. Ilyen élelmiszerek a brazil dió, tenger gyümölcsei és zöld leveles zöldségek. Javasolt továbbá a vitaminban és ásványianyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása például a paprika, eper és különböző magok, melyek kiváló C- és E-vitamin források. Ezek a vitaminok segítenek újrahasznosítani a glutationt, ami egy nélkülözhetetlen antioxidáns (tripeptid) a testünk méregtelenítő folyamatai és immunválasza számára.

Glutén és tejtermékek körültekintő fogyasztása: Számos beteg tapasztal javulást a tejtermékek és glutén elhagyásakor, mivel ezek hozzájárulhatnak a gyulladáshoz. Ezt azonban az egyéni tűrőképességhez és táplálkozási szükségletekhez kell igazítani, hiszen vannak, akik más formában nem tudnak bevinni elegendő tápanyagot, de az esetleges ételintoleranciát is számításba kell venni.

Hidratálás: A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen a méregtelenítő folyamatok megfelelő működéséhez. A bőséges vízfogyasztás és az elektrolitokkal feltöltött italok fogyasztása előnyös lehet.

Személyre szabott kezelés és ellenőrzés: Fontos, hogy az étrendet az egyéni igények, allergiák és intoleranciák alapján személyre szabjuk. Az egészségügyi szolgáltatóval való együttműködés, különösen a Lyme-kórban jártas (gyakran Lyme-értő orvosként emlegetett) szakember segíthet a személyre szabott táplálkozási terv kidolgozásában.

A felsorolt étkezési ajánlások célja az immunrendszer támogatása, a gyulladás csökkentése és az általános egészség elősegítése, ami különösen előnyös lehet a Lyme-kór kezelésében. Mindig konzultáljon egészségügyi szolgáltatójával, mielőtt jelentős étrendi változtatásokat hajtana végre, különösen, ha olyan komoly betegség áll fent, mint a Lyme-kór.

A gyulladáscsökkentő diéta alkalmazása számos betegség kapcsán felmerült, például vizsgálták rheumatoid arthritis megelőzése és kezelése céljából⁸, de a gyulladáscsökkentő tulajdonságú táplálékkiegészítők, mint például egyes nyomelemek és vitaminok, hatásosnak bizonyultak az endometriózis kialakulásának megelőzésében is⁹.

A bélrendszer egészsége: Persze mindaz, amit elfogyasztunk, megfelelően fel is kell, hogy szívódjon, mely folyamat a bélrendszerünkön belül főként a vékonybélben történik. A tápanyagok felszívódásának zavarát összefoglaló néven malabszorpciós szindrómának nevezzük, ezt pedig leggyakrabban maga az emésztési folyamat zavara vagy a bélnyálkahártya károsodása okozza. Ezen kívül immunrendszerünk állapota is hatással lehet rá, hiszen, ha testünkben felborul az egyensúly, esetleg egy antibiotikum-kúrán estünk át, akkor a bélmikrobiomunk is károsodhat. Éppen ezért szükséges odafigyelnünk például a bevitt táplálékok minőségének ellenőrzésével, pre- és probiotikumokkal.

A pre- és probiotikumok az egyik legjobb természetes módjai az emésztés javításának. A prebiotikumok olyan az emberi szervezet számára nem emészthető élelmi rostok (oligoszacharidok), melyek jótékony hatással vannak a bélflóránkra azáltal, hogy tápanyagként szolgálnak az ott élő baktériumközösségnek. Ezzel szemben a probiotikum egy élő baktériumokból álló keverék, melyek részei a bélmikrobiomunknak, segítik az emésztést és megakadályozzák a patogén baktériumok elszaporodását a bélrendszerben. Prebiotikus hatású például a zabpehely, bab, búza, tej és a hagymafélék, probiotikus hatású pedig a savanyú káposzta, kovászos uborka, és a joghurt. Oda kell azonban figyelni arra, hogy egyes élelmiszerek tartalmazhatnak élesztőgombákat is (pl. kefír), amelyek antibiotikumok szedése mellett esetleg szelektíven elszaporodhatnak.

Táplálkozásunkkal tehát nagymértékben befolyásolhatjuk a szervezetünkben végbemenő folyamatokat, mint az emésztés és az immunreakciók, ezek pedig szerves részét képezik a Lyme-kórral kapcsolatos nehézségeknek. Bár minden páciens esete egyedi, ennek figyelembevételével a Lyme-diéta hatásos kiegészítője lehet a hagyományos kezeléseknek, különösen, ha mellette az immunrendszerünket és bélmikrobiomunkat is megfelelően támogatjuk.

Persze nem csak a kúra után érdemes kiemelt figyelmet szentelni az immunrendszerünknek és a bélflóránknak. Jelentősen csökkentheti az antibiotikum mellékhatásait egy, a szervezetet erre felkészítő kúra, melyről ezen a linken részletes tájékoztatást kaphat.

Hivatkozások

1. Adkison H, Embers ME. Lyme disease and the pursuit of a clinical cure. Front Med (Lausanne). 2023 May 24;10:1183344. doi: 10.3389/fmed.2023.1183344. PMID: 37293310; PMCID: PMC10244525.

2. Youssefi M, Tafaghodi M, Farsiani H, Ghazvini K, Keikha M. Helicobacter pylori infection and autoimmune diseases; Is there an association with systemic lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, autoimmune atrophy gastritis and autoimmune pancreatitis? A systematic review and meta-analysis study. Journal of Microbiology, Immunology and Infection. 2020

3. Raveche ES, Schutzer SE, Fernandes H, Bateman H, McCarthy BA, Nickell SP, et al. Evidence of Borrelia autoimmunity-induced component of lyme carditis and arthritis. J Clin Microbiol. 2005;

4. Kuenzle S, Von Büdingen HC, Meier M, Harrer MD, Urich E, Becher B, et al. Pathogen specificity and autoimmunity are distinct features of antigen-driven immune responses in neuroborreliosis. Infect Immun. 2007;

5. Bienenstock J, Kunze W, Forsythe P. Microbiota and the gut-brain axis. Nutr Rev. 2015 Aug;73 Suppl 1:28-31. doi: 10.1093/nutrit/nuv019. PMID: 26175487.

6. Shivaji S. We are not alone: a case for the human microbiome in extra intestinal diseases. Gut Pathog. 2017 Mar 7;9:13. doi: 10.1186/s13099-017-0163-3. PMID: 28286571; PMCID: PMC5339978.

7. https://spitzen-praevention.com/2020/06/02/funktionelle-medizin-ein-zukunftsweisendes-konzept/

8. Nikiphorou E, Philippou E. Nutrition and its role in prevention and management of rheumatoid arthritis. Autoimmun Rev. 2023 Jul;22(7):103333. doi: 10.1016/j.autrev.2023.103333. Epub 2023 Apr 17. PMID: 37182439.

9. Abramiuk M, Mertowska P, Frankowska K, Świechowska-Starek P, Satora M, Polak G, Dymanowska-Dyjak I, Grywalska E. How Can Selected Dietary Ingredients Influence the Development and Progression of Endometriosis? Nutrients. 2024 Jan 2;16(1):154. doi: 10.3390/nu16010154. PMID: 38201982; PMCID: PMC10781184.