Hamarosan kezdődik a vérszívók szezonja

Ki gondolná, hogy a kullancs nem rovar, nem bogár, valójában a pókszabásúak közé tartozik, azon belül is az atkákkal áll rokonságban. Bár a pókoktól világszerte több millióan rettegnek, sőt külön fóbiát is elneveztek róluk, a kullancs valójában sokkal veszélyesebb, hiszen két olyan kórt is terjeszt, amelynek szövődményei nagyon komoly következményekkel járhatnak.

Minderről a Fővárosi Állatkert szerdai tájékoztatóján hallhatott a nagyérdemű, ahol az előadóknak az ismeretterjesztésen kívül az is a céljuk volt, hogy felhívják a figyelmet a nem sokára kezdődő kullancsinvázióra, és az ezzel járó veszélyek elkerülésének lehetőségeire.

A kullancsokból is sok fajta van, szerte a világon legalább 800-at ismernek. A Kárpát-medencében is legalább két tucat fajta él – mondta Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője, aki megnyugtatott mindenkit: a budapesti zoo-ban viszont nagy valószínűséggel egyikkel sem lehet találkozni.

A természetben viszont idén várhatóan nagy számban előfordulnak majd, hiszen enyhe volt a tél, így sok kullancs túlélhette a hideg évszakot. Egyre nagyobb szaporodásukhoz ráadásul hozzájárul a klímaváltozás is. Ezek az atkaszerű vérszívók azért veszélyesek, mert „táplálkozásukkal" olyan kórokozókat terjesztenek, amelyek a vírusos agyvelő-, illetve agyhártyagyulladást illetve a Lyme-kórt okozzák. Az előbbiek ellen védőoltással védekezhetünk, a Lyme-kórt azonban csak megelőzni lehet.

A szóvivő hat praktikus tanácsban foglalta össze ennek lehetőségét. Ha a szabadban járunk, kerüljük a túl sűrű, árnyékos aljnövényzetet. Ha mégis a susnyákosban járunk ruhánk lehetőleg takarja a végtagjainkat is. Használjunk riasztó szert. Kirándulás után jó alaposan vizsgáljuk át magunkat és velünk túrázó családtagjainkat is. nem bújt-e meg a testhajlatokban egy vérszívó. Ha találunk kullancsot az is fontos, hogy minél előbb a megfelelő módon, például csipesszel távolítsuk el. Ha nem vagyunk biztosak az eredményességünkben, forduljunk orvoshoz.

Nem is olyan egyszerű ez, hiszen a vírusos agyvelő-, és agyhártyagyulladást eleinte nehéz felismerni – mondta a tájékoztatón résztvevő orvos szakértő. Dr. Torzsa Péter családorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének egyetemi docense szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező megbetegedés tünetei az első etapban leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzára hasonlítanak.

A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 fok fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat. Sőt, előfordulhat az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is.

A szülőknek különösen fontos megjegyezniük, hogy a vírusos agyvelő-, és agyhártyagyulladás tünetei gyermekkorban gyakran nem egyértelműek, emiatt a betegség még nehezebben ismerhető fel - mondta az orvos szakértő. Egy svéd tanulmány szerint 124 neurológiai tünetekkel orvoshoz forduló 18 év alatti gyermekből 10-nél kullancs-encephalitist diagnosztizáltak.

Hogy mindezeket a veszélyeket a felnőttek és a gyerekek is elkerüljék Torzsa Péter szerint a legjobb megoldás a védőoltás. A kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák: a védőoltás több éve az Országos Epidemiológia Központ által ajánlott oltási körben van.

Ennek ellenére a jelenlegi átoltottság csupán 5-15 százalék, szemben például Ausztriával, ahol ez az arány 80 százalék. Az orvosok felelőssége is, hogy meggyőzzék a lakosságot a védőoltás fontosságáról – mondta a szakember, aki azt is hozzátette a három oltásból álló oltássorozatot már ezen a héten érdemes elkezdeni, hogy a védettség a kullancsinvázió idejére, körülbelül áprilisra kialakuljon.

Torzsa Péter beszélt a kullancsok által terjesztett másik betegségről is, a Lyme-kórról, amelyből hivatalosan csaknem 1500 esetet regisztráltak tavaly, de nagy valószínűséggel az igazi szám ennél jóval nagyobb lehetett. Ugyanis ezt a betegséget szintén nem egyszerű azonosítani, bár a kokárdaszerű, általában ovális alakú bőrpír némi támpontot ad. Ez a kór is viszonylag enyhébb tüneteket mutat eleinte, viszont kezeletlenül súlyos, életre szóló krónikus állapotot, ízületi problémákat, szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet.

A tájékoztatóra eljött Monspart Sarolta is, egykori tájfutó világbajnok, akinek a karrierjét egy kullancscsípés törte ketté. A neves sportoló, aki akkor a hetvenes években csaknem belehalt a még szinte ismeretlen kullancs-encephalitisbe, saját példájával hangsúlyozta, hogy mennyire fontos lenne beoltatni magát mindenkinek, aki a természetben jár. Felvetette azt az ötletet is, hogy bele kellene írni egy televízióban futó népszerű szappanopera forgatókönyvébe, hogy a főhős belebetegszik egy kullancscsípésbe. Talán –mint mondta – akkor sokan megértenék, mennyire fontos a megelőzés, a védőoltás.

Tények és tévhitek
A mai napig számos tévhit él a köztudatban a kullancsokkal és a kullancscsípés kezelésével kapcsolatban. Jegyezze meg az alábbiakat!

● Nem riasztja el a cigarettafüst és az étel, ital szaga! A közhiedelemmel ellentétben ugyancsak hatástalan a kullancs ellen – preventív céllal – fogyasztott B6 vitamin, alkohol és fokhagyma is.
● Nem szabad bekenni! Az olajos, vazelines házi kezelés hatására visszaöklendezi a sebbe a sok kórokozót tartalmazó félig megemésztett vért.
● Nem szabad piszkálni! A kullancs eltávolítására a legjobb a kifejezetten erre a célra fejlesztett kullancscsipesz. Gyufával, varrótűvel, szemöldökcsipesszel csak kárt okozhat.
● Nem fákon él, és nem tud ugrani! Nem is tudna felmászni a fára, és általában egy méternél nem is jut magasabbra.
● Nem csak az erdőben él! A kullancs élőhelye a dús aljnövényzet és a magas páratartalmú környezet, azaz nemcsak az erdőben, de a parkokban, a játszótereken és akár a gondozott kertekben is előfordul.
● Nem baj, ha eltávolítás közben beszakad a feje! A maradvány (ami egyébként az állkapcsa) néhány napon belül magától kilökődik. Ha nem, akkor is el kell távolítani, mert fertőzést nem, de gyulladást okozhat.
● Tilos összenyomni a kullancsot! Ez exponenciálisan növeli a fertőződés kockázatát.
● Terhesség előtt nem szabad kockáztatni! A terhesség alatti kullancs-encephalitis-fertőzés veszélyes mind az anyára, mind pedig a magzatra. A terhesség alatti Lyme-fertőzés is veszélyes lehet: összefüggésbe hozták magzati fejlődési rendellenességgel, koraszüléssel, magzati halállal.