Hogyan növeli az éghajlatváltozás a betegségek veszélyét?

Az éghajlatváltozás számos utat teremt a zoonózisos betegségek számára, hogy elérjék az embereket. Négy eset mutatja be, hogyan változtatja meg az éghajlati válság a betegségek veszélyeit, és hogyan reagálhat a világ.

A világ már most is szemtanúja az ember okozta éghajlatváltozás következményeinek, beleértve a melegebb hőmérsékletet, a tengerszint emelkedését, valamint a gyakoribb és súlyosabb viharokat. Nehezebb észrevenni az éghajlatváltozás hatását a betegségek terjedésére vonatkozóan: a vírust hordozó szúnyogra vagy a gyümölcsökön lévő kórokozó baktériumokra nézve.

Egyre több tanulmány bizonyítja a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a zoonózisok, vagyis az állatokról emberre terjedő betegségek növekvő veszélye között.

Délkelet-Ázsiában a dengue-láz esetei ugrásszerűen megnőttek, mivel a hosszabb esős évszakok és a gyakoribb és súlyosabb áradások lehetővé teszik a szúnyogok szaporodását. Észak-Amerikában a felmelegedés hatására a Lyme-kórt terjesztő kullancsok elterjedési területe is bővül. Közép-Afrikában a denevérek és az ebola más feltételezett gazdanövényei számára is jobb feltételeket biztosítanak. Dél-Amerikában pedig attól tartanak, hogy az esőzések nagyobb változékonysága a rágcsálók által terjesztett hantavírusos megbetegedések gyakoribbá válását eredményezheti.

Szakértők szerint azonban a világ nincs felkészülve az éghajlat okozta járványok kitörésére. Az éghajlatváltozás más következményeihez hasonlóan a szegény országok sokkal jobban fognak szenvedni. A következő globális egészségügyi vészhelyzet megelőzése azonban lehetséges, ha a kormányok és a nemzetközi intézmények lépéseket tesznek.

Lyme-kór Észak-Amerikában

A Borrelia baktérium által okozott Lyme-kór Ázsia, Európa és Észak-Amerika nagy részét érinti. Az emberek a kisemlősökkel és madarakkal is táplálkozó fekete lábú kullancsok csípése révén fertőződhetnek meg. A Lyme-kórt azonban nehéz diagnosztizálni, mivel nem mindenkinél jelentkezik a jellegzetes bőrkiütés, és hetekbe telhet, amíg a szervezet elegendő antitestet termel ahhoz, hogy a diagnosztikai teszt kimutassa. A legtöbb Lyme-kóros esetet sikeresen lehet antibiotikumokkal kezelni, de egyes betegeknél a tünetek hónapokig vagy évekig fennállnak.

Mi a kapcsolat az éghajlatváltozással?

A felmelegedés elősegíti a betegség földrajzi elterjedését. A kullancsok 7,2 °C feletti hőmérsékleten és nedvesebb éghajlaton fejlődnek, így a felmelegedés Észak-Amerikában barátságosabb élőhelyeket kínál a pókfélék számára. A szúnyogokhoz hasonlóan a melegebb éghajlat felgyorsíthatja a fiatal kullancsok felnőtté válásának idejét, és ezáltal lerövidítheti a teljes szaporodási ciklust. Emellett az enyhébb telek lehetővé teszik, hogy egyes kullancsok túléljék a hideg évszakot, és minden évben hosszabb ideig maradjanak aktívak. Az éghajlatváltozás más környezeti tényezőket is befolyásolhat, például a szarvasok és más gazdaszervezetek populációs szintjét.

Hogyan változik a veszély?

A világ átlaghőmérsékletének emelkedésével a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) számára bejelentett új amerikai Lyme-betegségek száma az 1990-es évek eleje óta csaknem megduplázódott, és évente mintegy harmincezerre emelkedett. (A CDC megjegyzi, hogy a tényleges esetszám valószínűleg nagyobb, és az amerikai biztosítási becslések szerint a Lyme-kórral diagnosztizált és kezelt emberek száma évente körülbelül 475 ezerre tehető.) Az Egyesült Államok északkeleti és felső középnyugati államaiban tapasztalták a legnagyobb növekedést, és az előrejelzések szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának további növekedésével az esetek száma tovább emelkedik. Kanadában az esetszám az elmúlt években százról több ezerre ugrott.

Hogyan kezelik ezt most az országok?

A tartós Lyme-tünetek kezelése költséges lehet; egy 2015-ös tanulmány szerint évente akár 1,3 milliárd dollárba is kerülhet az amerikai egészségügyi rendszernek. Ezért az Egyesült Államok nagy hangsúlyt fektetett a lakosság figyelmének felkeltésére a megelőző intézkedésekkel és a korai Lyme-tünetekkel kapcsolatban. A CDC oktatási anyagokat terjeszt, többek között a kullancscsípések megelőzéséről szóló információkat tartalmazó táblákat, amelyeket több ezer szabadtéri útvonal mentén helyeztek el.

A kanadai közegészségügyi hivatal szintén a figyelemfelkeltő kampányokra összpontosít, különösen a szabadban dolgozók körében, és a kutatók költséghatékonyabb módszerekkel kísérleteznek a nyilvánosság tájékoztatására. Mégis, sok tudós szerint a betegséggel kapcsolatos ismereteinkben nagyok a hiányosságok, és az új kezelések kutatását és fejlesztését hagyományosan alulfinanszírozottnak tartják.

Forrás: cfr.org