Ilyen pszichés tüneteket okozhat a Lyme-kór

A Lyme-kór során fellépő pszichés tünetek különböznek attól, mint amit a nem fertőzött, de mentális problémákkal küzdő emberek tapasztalnak.

Tavaly idehaza 1213 Lyme-kóros esetet azonosítottak, többségüket a nyári hónapokban. Most van itt a kullancsszezon, de az év többi részében is érdemes körültekintőnek lenni - figyelmeztetett a wmn.hu, amely cikkében a Lyme-kór pszichés következményeiről készült kutatásokat ismertette.

Az Országos Epidemiológiai Központ leírása szerint a Lyme-kór legjellegzetesebb tünete a vándorló bőrpír, amely az esetek 60–80 százalékában, minimum 48 óra lappangási idő után, általában 7–10 nappal a kullancscsípést követően jelenik meg a csípés helyén. A bőrelváltozás kis kerek foltban kezdődik, középen halványulva gyűrűt formál. A bőrtüneten kívül viszont a Lyme-kórnak elsősorban olyan szimptómái vannak, amelyek nem specifikusak erre a fertőzésre, így könnyen más okoknak tulajdoníthatók.

Ezek közé tartoznak a jellegzetes influenzaszerű (vagy Covidra emlékeztető) tünetek, mint a láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom. Előfordulhat nyirokcsomó-duzzanat, ritkább esetekben zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok vagy bénulás. Magát a fertőzést vérvizsgálattal lehet azonosítani. Fontos, hogy vizsgálatot ne túl hamar végezzék el, hogy az antitesteknek legyen ideje kifejlődni. Gyorstesztekkel diagnózis nem állítható fel, így tünetek esetén mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. Ha időben felismerik, a betegség szájon át szedett antibiotikumokkal jól gyógyítható.

Az eddigiek alapján felmerülhet bennünk a kérdés: hogy jön ide a pszichológia? Két fő szempont merül fel, amelynek kapcsán a lélektannal foglalkozó szakemberek nagyon is tudnak segíteni a Lyme-mal fertőzött személyeknek. Az egyik, hogy amerikai adatok szerint a betegek mintegy 10–20 százaléka számol be fáradtságról, rossz közérzetről, ingerlékenységről, memóriazavarokról, és agyi ködről akár egy évvel az antibiotikumos kezelés befejezését követően is. Ez a jelenség nagyon hasonló ahhoz, mint amit a long-Covidnál tapasztalunk. A pontos háttérmechanizmus a Lyme esetében is ismeretlen, valószínűleg a gyulladásos folyamatok miatt maradnak vissza tünetek.

A Columbia Egyetem és a Koppenhágai Mentális Egészségügyi Kutatóközpont közelmúltban publikált tanulmánya pedig azt is kimutatta, hogy: azoknál, akiket Lyme-kórral diagnosztizáltak, 28 százalékkal magasabb a mentális zavarok előfordulási aránya, illetve kétszer valószínűbben kísérelnek meg öngyilkosságot, mint azok, akiket nem ért ilyen fertőzés. Továbbiak a cikkben