Törődni kell a tünetekkel

Furcsa betegség a Lyme borreliosis, rendszeresen érkezik újabb információ róla, hiszen a kutatások folyamatosan szállítják az új tudományos eredményeket, ám még mindig nem tudjuk a választ sok mindenre – hangsúlyozza dr. Esztó Klára bőrgyógyász, klinikai allergo-immunológus, Lyme-kór specialista, aki 45 éve foglalkozik Lyme-kór tüneteit mutató betegekkel.

Nemcsak furcsának, hanem bonyolult betegségnek is tekinthető a Lyme borreliosis, amelyet a Borrelia nemzetségbe tartozó Borrelia burgdorferi sensu lato családban megtalálható baktériumok okoznak. Ezek ugyanis olyan – csaknem kizárólag – kullancscsípéssel szervezetünkbe jutó baktériumfajták, amelyek minden szervet meg tudnak támadni, ha arra alkalmas táptalajt találnak. Van, akit talán soha nem képesek megbetegíteni, mert nagyon jó az illető immunrendszere, míg mások súlyos állapotba kerülnek. Óriási palettája van a betegség tünetrendszerének – tudtuk meg dr. Esztótól.

Fontosnak tartja, hogy a laikusok mellett a szakorvosok is tudják: ez egy olyan baktériumcsoport, amelynél alapvető igazság: ha nem is okoz tüneteket, attól még lehet valaki fertőzött.

A Lyme borreliosis tünetrendszere bonyolult, kivéve a jellegzetes bőrtünetet, amely a csípés helyén jelentkezik. Ez az erythema migrans, vagy Lyme folt, amelynek jelenléte egyértelműen Lyme-kórra utal. A vörösség körkörösen növekedni kezd, de nem okoz problémát, esetleg viszket, de ez sem meghatározó. Ilyen körkörösen egyre jobban növekvő, panaszt nem okozó vörösséget nálunk, Magyarországon, csak a Lyme baktériummal fertőzött kullancs okoz.

Fontos szakmai tény: ha ennek a vörösségnek az átmérője elérte az öt centimétert, akkor ez már diagnosztikus értékű és akut indikációja a Lyme borreliosis kezelésének akkor is, ha az illető nem vette észre a kullancsot. Azért nem vesszük észre a csípést, mert a kullancs érzésteleníti a bőrt behatolása előtt – mutat rá a Lyme-kór specialista. Fontos megemlíteni: ha nincs erythema migrans, az nem jelenti azt, hogy nem is beteg a páciens, mert a Lyme folt az esetek harmadában jelentkezik csak – de legalábbis nem minden esetben van Lyme foltja a betegnek.

Ha az említett, jellegzetes tünetek rendelkezésre állnak, akkor könnyű a diagnosztika. Ha nincsenek, jóval nehezebb. Ha valakinek nagyon jó az immunrendszere, akkor nem tud úgy elszaporodni a baktérium, nem képes sok tünetet okozni, csak néhányat. Például eredményezhet fejfájást, ám ennek rengeteg oka lehet, ezért nem is gyanakszanak az orvosok kullancsfertőzésre – pedig a páciens havi egyszeri migrénje mögött a Lyme borreliosis is állhat. Ezzel együtt: ha ki is derül, hogy a beteg Lyme-pozitív, még akkor sem biztos, hogy rájönnek, ez okozza a fejfájását.

Tehát minél jellegzetesebb a tünetrendszer, annál könnyebb a diagnózis, illetve minél kevésbé egyedi a tünet, annál nehezebb a diagnosztizálás. Esztó doktornő példaként hozza fel az előbb említett fejfájás mellett az ízületi fájdalmat, ideggyulladást, arcideg-bénulást – ezeknek számtalan más oka is lehet, és orvos legyen a talpán, aki ezekből Lyme borreliosisra gyanakszik. Ezért - a tapasztalatok szerint - jellegzetes tüneteket, tünetegyütteseket kell keresni. Leginkább fáradékonyság, láz, fejfájás, ízületi fájdalom, szívritmuszavar, pánikérzés, szorongás, levertség, zsibbadások, ideggyulladás, idegfájdalom lehetnek az elsődleges jelek. Ritkább tünet például a fülcsengés, fülzúgás, ízérzés-zavar, kettős látás, a szemhéj tikkelése.

Ha a baktérium felszaporodik a szervezetben, kialakul a betegség. Ha valakinek gyakran fáj a feje, fáradékony, fáj az ízülete, zsibbad egy-egy testrésze, akkor háziorvosként, szakorvosként is gyanakodnunk kell a Lyme borreliosisra, ugyanis a gyakoriság és a tünetek erőssége teszi beteggé az embert. Ha nem törődünk vele, a páciens egyre betegebbé válhat – ami például egy reumás betegségnél akár mozgásképtelenséghez is vezethet.