Szeretném, ha minden szenvedő ember fájdalmát csökkentenék, ha minden haldokló megtarthatná az emberi méltóságát. Válaszom ki fogja ábrándítani a levélírót azért, mert levele minden egyes pontját végiggondolva azt kell válaszolnom pontonként, hogy a levélírónak nem igaza van, hanem előítélete és vádjai.
1. Lehetséges, hogy múlt heti kórházba kerülése előtt, tehát már otthon voltak felfekvései, különben ez nem lehetne fekete, mert egy hét alatt nem feketedik el. A klinikai vizsgálat során kell kiderülnie, ha a nővér veszi észre, akkor azt nem a lázlapon, hanem az észlelőlapon írja fel / ez nem függ az ágy lábánál. 2. Ne kezeljék Neogranormonnal, mert a dekubitusznak nem az a kezelése! A felfekvések kezelése a következő: ha valóban fekete, akkor sebészt kell hívni és az elhalt szöveteket el kell távolítani. A területre dekubitusz kötszert kell alkalmazni. Ha nem fekete, akkor Betadine oldat jó rá. Lássa bőrgyógyász, vagy sebész, de mindeképp szakember, mert nem kenhető rá semmi más, ami ront a helyzeten. Speciális sarokgyűrű is alkalmazható, ami gyógyászati segédeszközként megvásárolható és a levegőben tartja a felfekvéses területet. 3. Az ügyeletes orvosnak nem feladata hétvégi ügyeletben az osztályon tartózkodni. Az ügyelet szó azt jelenti, hogy szükség esetén rendelkezési állományban van, azaz elérhető egy orvos rövid időn belül. Az ügyeletes orvost az ápoló személyzet hívja, vagy értesíti. 4. Katéteres zsák: az ágy oldalán lóg le, lehet a földön is, mert a zsáknak nem kell sterilnek lenni. 5. Tócsa víz az ágy mellett: azt jelenti, hogy hétvégén is felmosnak. A látogatóknak tudni kell, hogy felmosás után nem illik bemenni a kórterembe és összejárkálni a még vizes talajt. meg kell várni, amíg az felszárad.6. A fájdalomcsillapítást meg kell oldani. A fájdalom szubjjktív érzet, mindenkinek más a fájdalmat tűrő képessége, ezért a legtöbb esetben daganatos végstádiumú betegnél nem lehet 3x1 fájdalomcsillapítót adni, mert az felesleges. Alap fájdalomcsillapítást be szoktak állítani, de a legtöbb esetben a betegnek szólnia kell, hogy kér fájdalomcsillapítót. Az Ön hozzátartozójuk nem szól, ez pedig baj. Például a tramadol hatóanyag esetében meg van adva, hogy egy nap hány mg-ot kaphat a daganatos beteg. De a hatóanyag a mű receptorokon hat és egyénileg változik, hogy ott meddig kötődik. Azaz a napi maximális adagot a betegnek saját magának kell elkérnie, néha fél, máskor 4 óránként, fájdalomérzetétől függően. 7.A beteg az ápolónő tekintetéből olvassa ki, hogy mit gondol a nővér. Ugye ezt nem gondolják komolyan? A végstádiumú, felfékvéses haldoklókat gondozó, holtfáradt nővér tekintetéből meg tudják állapítani, hogy adna-e fájdalomcsillapítót, ha kérnének tőle. Viszont a nővérek figyelik, bár nem baráti tekintettel, merthogy többször ránéznek. 8. Miért nem mozgatják a beteget? Nem tudom, ezt kellene megbeszélni az osztályos orvossal. feltételezem azért, mert nem rehabilitációs, s nem szakápolási intézet, nincs gyógytornászuk. lehet, hogy van felfekvés a fenekénél is - bár nem látták - de van pelenka a betegen. Tehát mozgatják, mosdatják és pelenkázzák. 9. Azt javaslom, hogy a család, aki folyamatosan látogatja, köszönjön, majd jelezze az ápolónőnek, hogy látogatásuk ideje alatt oldalra szeretnék fordítani a beteget, ez kb. 30 perc legyen, majd visszafordítani. Vásárolhatnak habszivacs csíkot, amit a rosszul záró nyílászárókhoz szoktak tenni télen és minden nagy árúházban kapható. Az oldalra fordított beteg oldala és a matrac közé állítság be, így nem kell kapaszkodnia az erőtlen betegnek, hogy ne essen vissza hanyatt helyzetbe. 10. A levélből nem lehet megállapítani azt, hogy embertelenül bánnak a haldokló beteggel. Igaz, én csak annyiban ismerem a helyzetet, amit megosztottak velem. Tudom, hogy a haldoklók gondozása, emberi méltóságuk megőrzése, ápolása nem megoldott helyzet Magyarországon. De ez nem annak az intézménynek a bűne, ahol mégis befogadták a beteget, hanem a mienk, hogy nem kényszerítjük ki a helyzet megoldását, pedig mindannyian meg fogunk halni.
11. Hova fordulhatunk segítségért?- kérdezik. Az osztályvezető főorvoshoz, vagy az intézet betegjogi képviselőjéhez fordulhatnak. A gondom viszont az, hogy Önök a levelükben kicsit rágalmaznak, kicsit prejudikálnak, olyan előítéletekkel rendelkeznek, , amely eleve elfogulttá és felháborodottá teszi Önöket, olyan számonkéréseik vannak, amelyek arra utalnak, hogy sok mindennel nincsenek tisztában. Olyan elvárásaik vannak, amelyhez nincsenek meg a feltételek hazánkban. A kórházban kérhetnek, de nem követelhetnek Önök. Panaszt természetesen tehetnek, ha a válaszom indulatmentes átolvasása után még mindíg szükségesnek tartják azt. Jogi útra is terelhetik a történteket, de ott - remélem - bizonyítaniuk is kellene.
dr Gerencsér Emőke