Nem minden pánikroham jelent pánikbetegséget – mikor kell segítséget kérni? | Weborvos

A pánikbetegséggel élők gyakran sokféle módszert kipróbálnak, hogy enyhítsék a tüneteiket és visszanyerjék a biztonságérzetüket. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető, és számos megközelítés valóban segíthet is. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a gyógyszeres kezelés is fontos szerepet kaphat a tartós javulás elérésében.

Egy pánikroham még nem jelent pánikbetegséget

Pánikroham bárkivel előfordulhat élete során, önmagában még nem jelenti azt, hogy az ember pánikbeteg. A roham hirtelen jelentkezik, erőteljes testi tünetekkel és gyakran ijesztő érzésekkel járó állapot, amely általában néhány percig tart, és rendszerint 20–30 percen belül teljesen megszűnik. A háttérben álló okokat azért érdemes kivizsgálni, hogy kizárhatóak legyenek a szervi eredetű problémák, például szív-érrendszeri vagy hormonális eltérés.

„A pánikroham és a pánikbetegség közötti alapvető különbség a gyakoriságban, az ismétlődésben és a folyamatos szorongás jelenlétében rejlik. A pánikroham egy tünetegyüttes, míg a pánikbetegség diagnosztizálható mentális állapot, amely visszatérő rohamokkal jár. Amikor a pánikbetegség meglétét akarjuk igazolni vagy kizárni, éppen ezért nem csak a roham alatt jelentkező tünetekre kérdezünk rá, hanem arra is, hogy például mit érez a kliens a rohamok közt. Fél-e egy újabb pánikrohamtól, próbálja-e mindenáron elkerülni a számára triggernek tűnő helyzeteket, illetve, hogy van-e ismert pszichiátriai diagnózisa, bármilyen mentális-pszichés problémája” – ismerteti Veres doktornő.

Mit tehetünk pánikroham esetén?

Ha valaki érzi egy pánikroham közeledtét, több módszer is segíthet a tünetek enyhítésében és a megnyugvásban. Az alábbi technikák sokak számára hatékony támogatást jelenthetnek a roham idején:

• Légzőgyakorlatok: pánikroham alatt gyakran felgyorsul és felületessé válik a légzés, ezért már az első jeleknél érdemes tudatosan a légzésre figyelni. A lassú, hasi légzés – például 4 másodperc belégzés, 4 másodperc légzésvisszatartás, majd 6 másodperc kilégzés – segíthet az idegrendszer megnyugtatásában.
• „Földelő” technikák: ezek a módszerek segítenek visszatérni a jelen pillanatba. Ilyen például az úgynevezett 5–4–3–2–1 gyakorlat: nevezzünk meg 5 dolgot, amit látunk, 4-et, amit meg tudunk érinteni, 3 hangot, amit hallunk, 2 illatot, amit érzünk, és 1 dolgot, amit meg tudnánk ízlelni.
• Hideg inger: az arc hideg vízzel való leöblítése vagy egy jégkocka kézben tartása gyorsan csökkentheti a pulzust, és hozzájárulhat a megnyugváshoz.

Gyógyszermentes módszerek is segíthetnek a pánikbetegségnél

Pánikbetegségben sem kizárt, hogy bizonyos módszerek hosszú távon segítenek stabilizálni, fenntartani a jó állapotot. Fontos azonban, hogy bizonyítottan hatékony eljárásokkal támogassuk a gyógyulást, próbáljuk elkerülni a túl sokat ígérő „csodaszereket”.

Evidenciákon alapuló segítő módszerek:

• Pszichoterápia: Ez gyakorlatilag a leghatékonyabb módszer a pánikbetegség kezelésében, amelyet szakember vezethet. Leggyakrabban a kognitív viselkedésterápia a választott módszer, amely segít azonosítani és átkeretezni a pánikrohamot kiváltó katasztrofizáló gondolatokat. Ugyancsak alkalmazható bizonyos esetekben az expozíciós terápia. Ennek során a terapeuta segítségével az érintett fokozatosan, ellenőrzött körülmények között szembesül a pánikot kiváltó fizikai tünetekkel (pl. szapora szívverés), így megtanulja, hogy azok nem veszélyesek.
• Relaxációs és mentális módszerek: Az egyre ismertebb mindfulness (tudatos jelenlét) segít abban, hogy a testérzeteket (szédülés, zsibbadás) ne vészhelyzetként, hanem semleges jelenségként kezeljük. Az autogén tréning, a jóga és a vizualizáció pedig hatékonyak lehetnek az izomfeszültség oldásában és az elme megnyugtatásában.
• Életmódbeli változtatások: Nyilvánvalóan nem azonnal hatnak, de a jó mentális-pszichés állapot fenntartásához bizonyítottan hozzájárul a rendszeres testmozgás, az alkohol és a koffein kerülése, a vércukorszint stabilan tartása táplálkozással, illetve akár diabetológusi segítséggel. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is számít.

Mikor van szükség a pánikbetegség gyógyszeres kezelésére?

Ha a rohamok gyakorisága, intenzitása vagy a betegség szövődményei már jelentősen korlátozzák a mindennapi életvitelt, a munkaképességet és/vagy az életminőséget, a gyógyszeres terápia is szóba jön.

„A gyógyszeres terápia célja a rohamok megszüntetése, a szorongás csökkentése és az elkerülő viselkedés, például agorafóbia megelőzése” – hangsúlyozza Veres Andrea. A gyógyszerek közül az antidepresszánsok nem a rohamok azonnali megszüntetését célozzák, a hatásuk 3-4 hét rendszeres szedés után érezhető, bár a kezdeti visszaesésre fel kell készülni.

A szorongásoldók pedig azonnal kifejtik hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják. A megfelelően beállított gyógyszeres terápia jelentős javulást hozhat a pánikbetegségben élők életminőségében, és segíthet abban, hogy a betegek stabilabb, kiegyensúlyozottabb mindennapokat éljenek. Ugyanakkor a kezelés akkor lehet igazán hatékony, ha azt gyógyszermentes, tudományosan igazolt módszerekkel – például pszichoterápiával és életmódbeli változtatásokkal – is kiegészítik.