A túlzott képernyőidő rejtett kockázata - erről kevesebb szó esik

A digitális korszak gyermekeinek életmódja jelentősen eltér a korábbi generációkétól. Több időt töltenek képernyő előtt, kevesebbet mozognak, miközben étkezési szokásaik és alvásuk minősége is átalakul. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a túlsúly és a tápanyaghiány egyszerre jelenjen meg a gyerekek körében.

Minden negyedik kisiskolásnak gond van a testsúlyával

A túlzott képernyőhasználat és az ülő életmód egyre szorosabban kapcsolódik a gyermekkori elhízás, a rendszertelen étkezés és a tápanyaghiányos állapotok növekedéséhez.

Az 1970–80-as években egy átlagos magyar gyerek napi életmódja sokkal aktívabb volt – több gyaloglás, több szabadtéri játék, kevesebb ülés és gyakorlatilag nulla képernyőidő jellemezte a hétköznapokat. Ma ezzel szemben a digitális eszközök használata már kisgyermekkorban is meghatározó, ami jelentősen befolyásolja a táplálkozási szokásokat és a tápláltsági állapotot. A különbség pedig nemcsak életmódbeli, hanem egészségügyi szempontból is látványos.

A WHO és az NNGYK adatai szerint Magyarországon ma a 6–8 éves gyermekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Egyes újabb mérések szerint már minden negyedik kisiskolás érintett lehet. Néhány évtizeddel ezelőtt ez jóval ritkább jelenség volt. Az 1980-as években Magyarországon még jellemzően 5–7 százalék körül mozgott a túlsúlyos gyerekek aránya, ami a hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint az elmúlt 35–40 évben nagyjából megháromszorozódott.

„Észrevétlenül” csúsznak be a kalóriák

A túlzott online jelenlét miatt „észrevétlenül” csúsznak be a kalóriák. A képernyő előtt töltött idő nem csak mozgáshiányt idéz elő, hanem gyakran együtt jár az észrevétlen nassolással is. A digitális korszak gyerekei egyszerre több képernyőt is használnak, az osztott figyelembe pedig az elfogyasztott kalóriák érzékelése már nem fér bele. A dietetikusok szerint különösen problémás az is, hogy a gyerekek sokszor reklámok és influenszerek hatására választanak ételeket, és kihagyják a családi étkezéseket, ami rendszertelenné teszi a táplálkozásukat.

Az alvásra és az anyagcserére is hatással lehet

Fontos tudatosítani, hogy a digitális környezet nem csak az étkezésre, hanem az alvás minőségére is hatással van, ami közvetetten az étvágyat és az anyagcserét is befolyásolja.

Mindez pedig gyakran vezet a jelen gyermekkori táplálkozás egyik legnagyobb paradoxonához, hogy egy gyermek egyszerre lehet túlsúlyos és alultáplált bizonyos vitaminokat vagy ásványi anyagokat tekintve. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakran magas kalóriatartalmúak, ugyanakkor kevés rostot, vitamint vagy ásványi anyagot tartalmaznak.

Emiatt nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél D-vitamin-hiány, vashiány, rostszegény étrend, túlzott cukorfogyasztás, illetve korai anyagcsere-problémák jelentkeznek.

Az ideális egyensúlyba a képernyő is beleférne

Az MDOSZ szerint a digitális korszak óriási kihívása az étrendre és az alvás minőségére is kihat. A megoldás nem a technológia teljes kizárása, hanem egy egészséges egyensúly megteremtése, ami a napi rendszeres mozgást, a képernyőmentes étkezéseket, a tudatos szülői mintaadást, a megfelelő minőségű és mennyiségű alvást, valamint a változatos, természetes alapanyagokra épülő étrendet jelenti a digitális eszközök használata mellett.

„Régen a gyerekek természetes módon mozogtak többet, zömmel házi kosztot ettek. Azt látom legnagyobb különbségnek, hogy pár évtizede még mindez szervesebben épült be a hétköznapokba, ma pedig tudatosan kell „megszervezni” az egészséges életmódot” – fogalmazza meg az alapvető különbséget Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.