A hőség árthat a szívnek – laboreredmények figyelmeztethetnek a veszélyre

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet. Kialakulásukban a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavarok, az egészségtelen életmód és a késői felismerés is szerepet játszik. Nyáron a hőség és a fokozott folyadékvesztés tovább terheli a keringési rendszert, ezért ilyenkor különösen fontos odafigyelni a szív egészségére. A laborvizsgálatok sokat elárulhatnak a tünetet még nem okozó kockázatokról is.

„Az igazán nagy veszélyt a szív- és érrendszer számára azok a kockázati tényezők jelentik, amelyek sokáig teljesen tünetmentesek maradnak. Az érelmeszesedés folyamata például jellemzően évtizedekkel a klinikai esemény előtt elkezdődik, és az erekben kialakuló plakkok hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoznak. Ezért fontos, hogy rendszeresen, tünetmentes állapotban végeztessünk szűrővizsgálatokat, és ne várjunk a panaszok megjelenésére” – mondta Dr. Csernák Zsolt.

Az életmódbeli tényezők szerepe

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az életkor és a genetikai hajlam mellett számos olyan tényező is szerepet játszik, amely életmódváltással befolyásolható.

Ezt támasztja alá a kétezres években végzett nagyszabású INTERHEART-vizsgálat is, amely szerint a szívinfarktusok több mint 90 százaléka kilenc, döntően módosítható rizikófaktorhoz köthető. Ezek közé tartozik egyebek mellett a dohányzás, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsírprofil, a cukorbetegség, a hasi elhízás, a mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a helytelen táplálkozás. A rizikófaktorok ráadásul összeadódnak – együttes fennállásuk jelentősen növeli a szívinfarktus kialakulásának esélyét.

Már fiatalabb korban is nő a kockázat

„Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy "ha jól érzem magam, akkor egészséges is vagyok". Ugyanakkor a kockázati tényezők lassan és csendben rombolják a szervezetet, emiatt hosszú ideig panasz- és tünetmentes lehet valaki. Gyakori tévhit az is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kizárólag az idősebb korosztályt érintik, így nem szükséges fiatalabb korban szűrővizsgálatokon részt venni” – emelte ki Csernák Zsolt.

A laborvizsgálat időben jelezheti a veszélyt

A laborvizsgálatok fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kockázatok korai felismerésében. A lipidprofil, a vércukor- és HbA1c-vizsgálat, a veseműködést jelző kreatinin- és eGFR-értékek, a gyulladásos markerek, valamint a pajzsmirigy működésének ellenőrzése együttesen segíthet feltárni a rizikófaktorokat. Csernák Zsolt egyszeri alkalommal az Lp(a)-szint meghatározását is javasolja, mivel ez egy önálló, genetikailag meghatározott kockázati tényező. Szívpanasz vagy szívelégtelenség gyanúja esetén az NT-proBNP-vizsgálat, ritmuszavar esetén pedig az elektrolitszintek (kálium, nátrium, magnézium) ellenőrzése nyújthat további információt. Kiegészítő vizsgálatként szóba jöhet a sejtzsírsavprofil is, amely az elmúlt 3–4 hónap zsírsavbeviteléről ad képet.

A klinikai tapasztalatok alapján a panaszmentes felnőttek rutinvizsgálatai során az esetek 25–35 százalékában mutatható ki olyan laboratóriumi eltérés, amely a későbbi szív- és érrendszeri betegségek korai figyelmeztető jele lehet. Ezek felismerése még a tünetek megjelenése előtt lehetőséget ad az életmódváltásra vagy a szükséges orvosi kezelés megkezdésére.

„Ahhoz, hogy egészséges jövőnk lehessen, a jelenben kell cselekedni. Sokan már eleve a szűrésig sem jutnak el. Akik pedig eljutnak, és kiderül, hogy emelkedett a kockázatuk – legyen szó egy kóros laborértékről vagy egy orvos által jelzett életmódbeli problémáról –, sokszor nem veszik ezt kellően komolyan, és nem jutnak el a tényleges változtatásig. Egy évenkénti, rendszeres laborkontroll és orvosi vizsgálat azonban viszonylag kis erőfeszítéssel is drasztikusan csökkentheti a kockázatot, és jelentősen növelheti az egészségben eltöltött évek számát” – hangsúlyozta a SYNLAB orvosszakmai igazgatója.

Panaszok, amelyek alapján olykor mégis gyanakodhatunk

Bár a szív- és érrendszeri betegségek egy része nem jelez tünettel, figyelmeztető jel lehet a szokatlan fáradékonyság, a légszomj, a szédülés, a szapora szívdobogásérzés vagy a mellkasi nyomásérzés. Ezek hátterében természetesen más betegségek is állhatnak, ezért minden esetben érdemes szakorvoshoz fordulni.

A megelőzés nem várhat, ezek a legfontosabb lépések

A rendszeres kardiovaszkuláris kockázatfelmérés általában 40 éves kortól ajánlott, de családi halmozódás, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy elhízás esetén már fiatalabb korban is indokolt lehet. Nőknél a menopauza szintén növeli a felmérés jelentőségét.

A rendszeres testmozgás, az egészséges – például mediterrán jellegű – étrend, a dohányzás elhagyása, a megfelelő alvás és a stressz csökkentése mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nyáron a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlásra is érdemes fokozottan figyelni.