Gyanús, hogy mindenre ajánlják? Vagy azt gondolod, csak akkor ér valamit, ha ”jól csinálod”? Cikkünkben eloszlatjuk a tévhiteket.
A meditáció megosztja a társadalmat: egyesek úri huncutságnak vagy a keleti kultúra majmolásának tartják, mások mindenható módszert látnak benne. Ennek megfelelően övezi is néhány ártó tévhit, melyeket most eloszlatunk.
3 gyakori tévhit a meditációval kapcsolatban
1. „Ha gondolok valamire, az már kudarc a meditációban”
Sokan érzik úgy, hogy ha elkalandozik a figyelmük, az a meditáció „elbénázása”. Ezzel ellentétben Fazekas Gábor, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület elnöke a Dívány számára elmondta, hogy a mindfulness lényege nem az, hogy ne legyen gondolat — hanem az, hogy észrevegyük, mikor elkalandozik a figyelem, és visszavesszük az irányítást. Valójában az, hogy felismerjük az elkalandozást, már maga is előrelépés. (Az átlagember ébrenléti idejének akár 47 %-ában másfelé kalandoznak a gondolatai.)
2. „Ha meditálok, mindig nyugalmat és békét kell éreznem”
Sokan úgy képzelik, hogy a meditáció alatt kizárólag pozitív érzések és nyugalom uralkodnak majd. Valójában gyakori, hogy meditáció alatt felbukkanhatnak zavaró gondolatok, kellemetlen érzések vagy akár belső feszültség is. Ez nem jelenti azt, hogy rossz volt az a gyakorlás, hanem jelentheti például azt, hogy a belső folyamatok mélyebb rétegei is mozgásba lendülnek.
3. „Meditációval minden bajomat egyszerűen megszüntethetem”
Gyakori túlzás, hogy a meditációt „mindenre jó csodaszerként” állítják be: betegségekre, lelki problémákra, stresszre, alvászavarokra stb. Valójában a helyzet ennél árnyaltabb. A meditáció kiegészítő eszköz lehet, nem feltétlenül helyettesítő kezelési módszer — különösen komolyabb egészségügyi vagy pszichés gondok esetén. Bizonyos, a meditációt mindent megjavító csodaszerként beállító kutatások metodológiai korlátokkal küzdenek, és nem ritka, hogy az eredmények keverednek a túlzó kijelentésekkel.
3 tudományosan alátámasztott egészségügyi hatás
A következő három pont nem pusztán elméleti lehetőség – a kutatások szerint ezek már meglehetősen megalapozott területek, ahol a meditáció kedvező hatást mutat.
1. Stresszcsökkentés és hangulati stabilitás
Meditációs és mindfulness-gyakorlatok jelentősen segíthetnek abban, hogy csökkenjen a stresszreakciók intenzitása, javuljon a hangulat és jobban kezeljük a negatív érzelmeket. Az NCCIH (Amerikai Nemzeti Komplementer és Integrált Egészségügyi Intézet) szerint a meditáció hasonló mértékben csökkenthette a PTSD tüneteit, mint más terápiás módszerek.
2. Agy- és idegrendszeri változások, érzelmi szabályozás
A neuroképalkotás (fMRI, MRI) vizsgálatok azt mutatják, hogy a meditáció hatással van az agy működésére: például csökken az amygdala aktivitása (érzelmi reagálás), nőhet a prefrontális kérgi szabályozás, valamint változhat a kapcsolódás különböző agyi hálózatok között. Egy 2025-ös kutatás szerint intrakraniális EEG-mérések is kimutattak változásokat az agy mélyebb területein, például az amygdalában és a hippokampuszban meditáció következtében.
3. Gyulladáscsökkentés, immunrendszer támogatása, öregedési folyamatok lassítása
Legújabb cikkek szerint a meditáció segíthet csökkenteni gyulladásos citokinek szintjét, ami kedvező hatás lehet számos krónikus betegségre nézve. Emellett felmerült az is, hogy a meditáció támogathatja a telomerek stabilitását, ami az egészséges öregedés egyik biomarkere lehet.
Vajon lassíthatja-e az Alzheimer kór előrehaladását az életmódváltás? Ha érdekel a téma, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!