A mentális támogatásnak minden körülmények között elérhetőnek kell lennie. Különösen akkor, amikor az emberek élete, biztonsága és közösségei a legnagyobb megpróbáltatások elé kerülnek.
Október 10-ét a Mentális Egészség Világszövetsége (WFMH) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világszerte a Lelki Egészség Világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a mentális egészségügyi problémákra és erőfeszítéseket tegyen az érintettek támogatására világszerte. Az idei évi Mentális Egészség Világnapjának üzenete arra hívja fel a figyelmet, hogy a lelki egészség védelme válsághelyzetekben éppoly létfontosságú, mint a testi biztonság megőrzése.
A Mentális Egészség Világszövetsége (World Federation for Mental Health, WFMH) egy 1948-ban alakult szervezet, amelynek célja az érzelmi és lelki zavarok megelőzése és a lelki egészség elősegítése. Ez a szervezet kezdeményezte a minden év október 10-én tartott Lelki Egészség Világnapja létrehozását. A szövetség főbb céljai között szerepel az érzelmi és lelki zavarok megelőzése, a mentális egészség fontosságára való figyelem felhívása és a lelki egészség megőrzéséért való tevékenységek ösztönzése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013 óta minden év októberében rendezvényeket és tevékenységeket szervez, hogy felhívja a figyelmet a mentális egészségnek és jólétnek fontosságára. Az ENSZ és a WFMH kampányának célja a figyelemfelhívás arra, hogy a mentáláis egészség nem luxus, hanem alapvető szükséglet. Különösen olyan helyzetekben, amikor az emberi élet, biztonság és közösségi stabilitás kerül veszélybe. A háborúk, természeti katasztrófák, járványok és humanitárius válságok lelki következményei gyakran legalább akkora terhet jelentenek, mint a fizikai sérülések, mégis, a pszichés ellátás elérhetősége világszerte komoly hiányosságokat mutat.
Az ENSZ jelentése szerint a válságok által érintett emberek mintegy 20–25 százalékánál alakul ki valamilyen mentális zavar, leggyakrabban depresszió, szorongásos rendellenesség vagy poszttraumás stressz zavar (PTSD). Sokan már a válság első szakaszában is erős lelki megterhelést élnek át, például alvászavart, szorongást, kimerültséget, dühöt vagy tehetetlenséget. Ezek a tünetek gyakran maradnak kezeletlenül, mivel a katasztrófák idején az egészségügyi infrastruktúra megbénul, a szakemberek hiányoznak, a gyógyszerellátás megszakad, miközben a segítségkérés iránti igény folyamatosan nő.
A 2025-ös ENSZ-kommunikációs útmutatóban javasolt stratégia szerint minden katasztrófa- és krízistervnek tartalmaznia kell mentális egészségügyi és pszichoszociális komponenseket. A dokumentum nyolc fő irányelvet határoz meg:
1. Integráció a krízistervekbe: a mentális egészségnek szerepelnie kell a vészhelyzeti protokollokban.
2. Koordináció: több szakterületet (orvos, pszichológus, szociális munkás) összekapcsoló munkacsoportok létrehozása.
3. Közösségi részvétel: önsegítő hálózatok, helyi támogató csoportok erősítése.
4. Pszichológiai elsősegély: képzés minden frontvonalban dolgozónak, hogy felismerje és kezelni tudja az akut lelki reakciókat.
5. Integrált klinikai ellátás: a pszichiátriai és pszichológiai beavatkozásoknak az alapellátás részeként kell működniük.
6. Referrálási hálózatok: az ellátási szintek közötti átjárhatóság biztosítása.
7. Jogvédelem: a mentális betegséggel élők méltóságának és emberi jogainak védelme.
8. Képzés és kapacitásépítés: az egészségügyi dolgozók felkészítése a krízishelyzetek speciális kihívásaira.
A kampány kiemelten foglalkozik a mentális betegségeket övező stigmával. Válsághelyzetben különösen fontos, hogy a kommunikáció empatikus, kulturálisan érzékeny és megoldásorientált legyen. Az ENSZ az iránymutatások mellett plakátokat, sajtóanyagokat kínál a szerveztek számára, melyek segítik az egységes globális fellépést. Ennek célja, hogy tudatosítsa a mentális egészség nem háttérkérdés, hanem a túlélés, a közösségi újjáépítés és a reziliencia kulcseleme. A helyi közösségek bevonása, a nyílt párbeszéd és a segítségkérés normalizálása a mentális egészség hosszú távú alapja.
Bár a katasztrófák mérhetetlen szenvedést és károkat okoznak, egyúttal lehetőséget is kínálnak arra, hogy új alapokra helyezzük a mentális egészségügyi rendszereket, erősítsük az integrációt és a prevenciót. Az újratervezett szolgáltatások fenntarthatóbbá és inkluzívabbá válhatnak, amennyiben a mentális egészség helyet kap a döntéshozók prioritásai között. Az ENSZ nemcsak tudatosságot szeretné növelni, hanem cselekvésre kívánja ösztönözni a döntéshozkat, az egészségügyi szakembereket és a társadalmat egyaránt.
A magyar emberek mentális állapotáról szóló felmérésről ebben a cikkünkben olvashatsz.