• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

2,2 milliárdért vesznek műszereket a kutatóközpontba

Regionális hírek Forrás: MTI

A pécsi egyetem 2,2 milliárdért vásárol műszereket kutatóközpontjába.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) összesen 2,2 milliárd forintot költ az idén ősztől működő új természettudományi kutatóközpontjának műszerparkjára, melyből 1,2 milliárd forintról szerdán kötött szerződést a beszállítókkal. Sárkány Béla projektmenedzser az aláírási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatón az MTI érdeklődésére elmondta: a 2,2 milliárd forintos eszközbeszerzés egy korábbi 700 millió forintos, a mostani 1,2 milliárdos és egy 300 milliós részből áll, utóbbiról június végéig születik megállapodás. A műszerek magas technikai színvonalat képviselnek és mikroszkópok éppúgy vannak köztük, mint vegyszerek felszívására szolgáló automata pipetták és vegyi fülkék.

Bódis József, az egyetem rektora arról szólt, hogy a Baranya, Somogy, Tolna megye által alkotott Dél-dunántúli Régióból hiányzott egy kutatóközpont, mely az alapkutatás biztosítása mellett a tudományos fejlődés alapja lehet. Úgy vélte, az intézmény szükségességét az elmúlt évek kutatói eredményei is bizonyítják. Az orvosprofesszor reményét fejezte ki, hogy a modern műszerparknak és az ott dolgozó szakembereknek is köszönhetően a világ felfigyel majd a Pécsett folyó alapkutatásokra, az intézmény pedig évtizedekre meghatározza Pécs és a Dél-dunántúli Régió tudományos életét.

A ma még Science Buildingnek nevezett, de októbertől már Szentágothai János agykutató nevét viselő kutatóközpont alapkövét 2009. szeptember 1-jén, az egyetem alapításának évfordulóján helyezték el Pécsett az egyetemi szívcentrummal szemközti területen. A hétmilliárd forintból, azon belül elsősorban európai uniós és hazai forrásból nyárra felépülő és szeptemberben megnyíló mintegy 7 ezer négyzetméteres intézmény Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész tervei szerint készül és 200 munkahelyet, azon belül 40 kutatói állást teremt.

Az egyetem szeretné, ha a bio-, környezettudományi és információtechnológiai központot is magába foglaló, a természet-, a műszaki és az egészségtudományok területén az alapkutatási potenciál fejlesztését célzó központ Európa meghatározó kutatóintézményévé válna. Olyan korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsmentnormák szerint kialakított kutatóintézménnyé, amely együttműködik vállalatokkal, rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója lehet.

A magas színvonalú infrastruktúra, nemzetközi viszonylatban is professzionális munkakörülmények lehetővé teszik a nagy nemzetközi pályázatokon való részvételt, a hallgatók elsőrangú oktatását, a projekt összességében pedig hozzájárul az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez.

A központban folyó tevékenység nyomán javulhat az egyetem kutatási bevételszerző képessége, növekszik a kutatási megbízások volumene, az elért eredmények pedig pozitív hatással lesznek a képzés színvonalára, valamint a kutatói mobilitásra. További előny, hogy az új kutatóközpont gátolja az agyelszívást, több jövőbeni munkatársa külföldről tér vissza, vagy terveivel ellentétben Magyarországon marad, hogy a Science Buildingben dolgozhasson.

Nemcsak az épületben folyó munka, hanem maga a központ is érdekes: a három kocka alakú iroda- és laborépületet két átjáró köti össze, a létesítmény-együttes energiaigényét nagyrészt geotermikus és napenergiából fedezik.

A PTE a projekt részeként félmilliárd forintot költött az egész felsőoktatási intézmény informatikai szolgáltatásainak fejlesztésére. A pénzből bővítették a központi rendszerek szerverfarmját és egyebek mellett biztosították a vezeték nélküli internetezés lehetőségét az egyetemi épületekben.