A csodálatos agy: Könyvbemutató a Semmelweis Szalonban

A Semmelweis Szalonban mutatták be Dr. Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet volt főigazgatójának, a Semmelweis Egyetem Konzisztóriuma elnökének, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professor emeritusának „A csodálatos agy” című könyvét - tudósított az egyetem weboldala.

Megnyitó beszédében Dr. Merkely Béla rektor kiemelte, a mű nemcsak összefoglaló az idegpályák és a legmagasabb élettani funkciók kapcsolatáról, hanem egy olyan tudós vallomása is, aki egész életében az agy megismerésén és gyógyításán dolgozott. A szerző életpályája során a központi idegrendszer működésének valamennyi aspektusával foglalkozott már, neurológiából, pszichiátriából és neuropatológiából egyaránt szakképesítést szerzett – sorolta a rektor. Kevés olyan elismert szakember él ma körünkben, aki ilyen sokrétű tudással rendelkezne az agy működéséről. Dr. Nagy Zoltánnak mintegy 380 közleménye jelent meg, amire több mint 2500 idézettel rendelkezik, „A csodálatos agy” mégis túllép a racionális következtetések darabos logikáján és a hétköznapi ember számára is érthető formában mesél el egy kiemelkedő életművet és azon keresztül a legfontosabb szervünk, az agy működésének esszenciáját – vélte Dr. Merkely Béla. A rektor hangsúlyozta, hogy a szerző tevékenységét mindig a tudományos fejlődést elősegítő konszenzus keresése jellemezte: minden pozíciójában azon dolgozott, hogy csökkentse a távolságot az egyetemi és az egyetemen kívüli szakmai műhelyek között; a megosztottság helyett minél hatékonyabb együttműködést igyekezett kialakítani. „A hozzá hasonló kutató-orvosoknak is köszönhetjük, hogy 250 éves egyetemünk ma Közép-Kelet Európa egyik legkiválóbb orvosegyeteme lehet, és a hozzá hasonló nagy orvosok eltökéltségéről példát véve törekszünk arra, hogy az előttünk álló években akár a világ legjobb 100 egyeteme közé kerüljünk” – tette hozzá a rektor.

Dr. Nagy Zoltán köszönetet mondott a Semmelweis Kiadónak a könyv elkészítésében való közreműködésért. A könyv műfaját tekintve tudományos esszé, ahol a saját kutatások alapján az agykutatás általános elvei és problémái kerülnek elő – mondta. Az írás során két problémával kellett szembenéznie bevallása szerint: az egyik a szakmai nyelv közérthetővé tétele, a másik, hogy a célközönség úgy is megértse a könyvet, hogy adott esetben nincsenek annyira stabil biológiai alapismeretei.

Dr. Szávai János egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus a műről – mint irodalmár – a laikus olvasó szemszöszégből szólt. A szerző módszeréről szólva megemlítette, hogy a könyv tele van szubjektív önéletrajzi elemekkel. Kiemelte még az agy öregedéséről és a tudatról szóló fejezeteket, amelyek elmondása szerint tágas perspektívákat nyitnak a szakértők és a laikusok előtt is. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)