A DE egészségtudományi karának 364 végzőse vette át a diplomát

A fiatalok sikere a nemzet sikere - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a Debreceni Egyetem egészségtudományi karának diplomaosztó ünnepségén kedden. Hankó Balázs a köszöntőjében azt mondta, a magyar modell működik, a magyar felsőoktatás négy pillérre épül: versenyképes, rugalmas, ugyanakkor kiszámítható és autonóm.

Hankó Balázs értékelte, hogy a DE a vidék legerősebb egyetemeként áll az élen 31 ezer diákkal és több mint 7300 nemzetközi hallgatóval. Kitért arra is, hogy a hazai egyetemek egyre jobban szerepelnek a nemzetközi rangsorokban, három hazai egyetem - köztük a debreceni - pedig a világ egyetemeinek legjobb két százalékában van.

A tárcavezető a legfontosabbnak a fiatalok sikerét nevezte, ezért biztosítanak számukra minden olyan nemzetközi együttműködést, amely a diplomájuk versenyképességéhez szükséges. A Pannónia programon keresztül nyolcezer diáknak biztosítanak továbbképzési lehetőséget a világ vezető egyetemein, hogy aztán hazatérve a tudásukat itthon kamatoztassák - fűzte hozzá.

A kulturális miniszter a köszöntőjében felhívta a végzős hallgatók figyelmét arra, hogy a sikerhez "a kultúránk is kell, amely magyarrá tett, magyarnak tart meg bennünket". "Mi nem a bárhol, hanem a valahol szabadságát kínáljuk önöknek a kultúra által, mi nem kultúrafogyasztást, hanem kultúrahordozást kívánunk biztosítani" - hangoztatta a tárcavezető a debreceni diplomaosztón.

Az egészségtudományi kar 364 végzőse - köztük ápolók, egészségügyi és szociális munkások, egészségügyi tanárok, mentőtisztek, szülésznők, védőnők és egészségügyi szervezők - vehette át a diplomáját. Müller Cecília országos tisztifőorvos címzetes egyetemi tanári címet vett át az ünnepi tanácsülésen.

Fotó: MTI/Balázs Attila

----------------------------------------

A diplomaosztó után a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Debreceni Egyetem (DE) pilot kutatólaboratóriumának átadó ünnepségén azt mondta: idén a tavalyi összeg több mint kétszeresét, 43 milliárd forintot fordítanak kutatási kiválóságok támogatására.

Hankó Balázs azt mondta, nemcsak épületekre, hanem kiváló kutatókra is szükség van, utóbbira garancia a 43 milliárdos támogatás, amelyet a nemzeti kutatási kiválósági programban, a nemzetközi pályázatokban, a kiváló kutatók Magyarországra vonzása érdekében, illetve az egyetemi kiválósági ösztöndíj-programokban lehet felhasználni. "Megújuló infrastruktúra, kiváló magyar kutatók: ez a magyar modell, ami az egyetemek köré szervezve a magyar gazdaságot, a magyar szuverenitást erősíteni fogja" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az innovációs miniszter azt mondta, "nem kevesebbet szeretnénk elérni", mint hogy 2030-ra Magyarország legyen Európa tíz legjobb innovátora között, és 2030-ra legyenek TOP 100-as egyetemeink a világban és Európában. "Mindezt úgy, hogy az a magyar nemzet szuverenitását, gazdaságát erősítse és segítse" - tette hozzá. Megjegyezte, hogy ebben kiemelt szerepet szánnak az egyetemeknek.

Ezért indították útjára Neumann János programot, amelyben kiemelten erősítik az egészségipart, a gyógyszeripart, a digitalizációs területet, és a zöld átállást az agráriumban úgy, hogy mindez Magyarország szuverenitását erősítse - fejtette ki Hankó Balázs. Hozzátette: a Neumann János program egyik meghatározó pillére a science parkok fejlesztése. Az erre kiírt pályázatra 13 egyetem jelentkezett, köztük a Debreceni Egyetem, amelynek a science parkjában épült fel a most átadott pilot kutatólaboratórium.

Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány kuratórium elnöke jelezte: az egyetem stratégiai céljai között régóta fontos szerepet kap az egészségipari ökoszisztéma kialakítása, az innováció támogatása és ezzel párhuzamban az ipari partnerekkel való szoros együttműködés. A pilot kutatólaboratórium létrehozásához mintegy 5,168 milliárd forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyertek el - fűzte hozzá.

Bács Zoltán kancellár azt mondta, hazai viszonylatban egyedülálló, bonyolult gyógyszeripari beruházást valósítottak meg. Jelezte: 2026-ig próbaüzemben működik a labor, ez még a fejlesztés szakasza lesz, és mintegy egymilliárd forint ráfordítás után kezdődhet meg a termelési szakasz.

A beruházás megteremtette az alapját, hogy a pilot kutatólaboratórium ipari szereplőként, vírus- és baktériumalapú biológiai hatóanyagok steril gyártási technológiával történő előállítására alkalmas, az intézmény tudásbázisára épülő kutatási és fejlesztési egységévé váljon az egyetemnek. A projekt központi eleme volt, hogy olyan tudományos központ alakuljon ki, ahol a gyógyszerfejlesztési és kis volumenű termelési tevékenység a II-es biológiai biztonsági szintnek megfelelő (BSL2) munkakörnyezetben folyhat - hangzott el az átadáson.

Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora szerint a kutató-gyártó egységtől azt várják, hogy olyan bakteriofágot (baktériumölő vírust) fejlesztenek, amelynek "bevetésével" egy év múlva elpusztítják az összes kórházi fertőzést okozó, helyi antibiotikum-rezisztens baktériumot, amivel a jövőben megszűnnek az ilyen jellegű fertőzések valamennyi debreceni egészségügyi intézményben. A további kutatások arra irányulnak majd, hogy a szűk hatásspektrumú fágok hatását kiterjesztve szélesebb körben, akár a kontinensen is bevethetők legyenek és megszűnjenek a kórházi fertőzések - magyarázta a rektor.

A debreceni pilot kutatólaboratórium átadásán ott volt Müller Cecília országos tisztifőorvos is.