A derékfájdalom és a rekeszizom állapota összefügg

Miért fájhat a derekunk, ha nincsen semmilyen kimutatható oka? Hogyan függhet össze a rekeszizom tréningezése a derékfájdalom megszűnésével? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ az ÚNKP ösztöndíjas Finta Reginától - mutatta be a szakembert és kutatását a Szegedi Tudományegyetem portálja.

Finta Regina – a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) egyéni felkészülő doktorjelöltje – már több, mint 5 éve foglalkozik a derékfájdalommal. Kutatásában a nem specifikus derékfájdalom áll a középpontban, ezzel összefüggésben pedig a rekeszizom törzsstabilizációban betöltött szerepét is vizsgálja. A doktorjelölt mindemellett az SZTE ETSZK Fizioterápiás Tanszékén dolgozik, oktatóként a gyógytornász képzésben.

– Azért kezdtem el a derékfájdalommal foglalkozni, mert én is érintett voltam – kezdte Finta Regina. – Középiskolás koromban indokolatlanul sokat fájt a derekam. Amikor elmentünk a szüleimmel bevásárolni gondot okozott végig állni a sort a boltban. Ezen kívül észrevettem, hogy a környezetemben is nagyon sok fiatalt érint ez a probléma, így elkezdett érdekleni, hogy mitől lehet ez, és mit lehetne tenni ellene. Részben ezért is választottam a gyógytornász pályát.

– Fontos tisztázni, hogy a derékfájdalom nem betegség, hanem egy tünet. Ha van egy kialakult patológia, egy gerincelváltozás a háttérben, akkor beszélhetünk specifikus derékfájdalomról. Meglepő ugyan, de ez a derékfájósok kis százalékát érinti, kevés ember az, akinek ténylegesen van valamilyen elváltozás a gerincén, és amiatt fáj a dereka. A legtöbb esetben vagy nincsen elváltozás, vagy az elváltozás nem indokolja a panaszokat. Ez a nem specifikus derékfájdalom.

Létezik egy olyan elképzelés, hogy a szegmentális instabilitás az, ami kiváltja ezeket a panaszokat. A szegmentális instabilitás azt jelenti, hogy a gerinc kisízületein belüli mozgások nem a megfelelő terjedelemben, arányban jönnek létre. A megfelelő stabilitást részben az izmok hivatottak fenntartani. Ezáltal, ha működésük károsodik, vagy elfáradnak, kialakulhat az instabilitás. Ilyenkor a stabilitás fenntartása érdekében bizonyos izmok túlzottan megfeszülnek, mely hatására folyamatos, tónusos fájdalom alakul ki, mely leginkább a statikus helyzetekben (hosszantartó ülés, állás) okoz panaszokat. Persze az instabilitás a szalagrendszer és az ízületi tokok túlzott feszülése révén is képes fájdalmat kialakítani – folytatta a doktorjelölt.

Az eddigi kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a létező összes mozgásforma jó a nem specifikus derékfájdalom mérséklésére, a lényeg, hogy mozgásban legyünk és fejlesszük azokat az izmokat, amik a gerincet stabilizálják. Minél jobb állapotban vannak ezek az izmok, annál kisebb a fájdalom kialakulásának és visszatérésének az esélye. Regina ennek bizonyítására az Új Nemzeti Kiválóság Programon (ÚNKP) elnyert ösztöndíjból fedezett egy mellékkutatást. Erről a munkáról is olvashat a teljes cikkben

(Fotó: Bobkó Anna/u-szeged.hu)