A szívgyógyászat csúcscentruma a balatonfüredi

A százéves Balatonfüredi Állami Szívkórház csütörtöki centenáriumi ünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az intézményt a szívgyógyászat "csúcscentrumának" nevezte. "Ez a kórház azt bizonyítja, abban erősít meg minket, hogy érdemes a múltunkból mindent, ami érték megőrizni, továbbvinni, vagy ha mások elrontották, tönkretették, akkor újra felfedezni, helyreállítani, új életet lehelni belé" - mondta, hozzátéve, hogy ahol lehetséges, meg kell őrizni a folytonosságot.

"Magyarország jövője múlik azon, hogy képesek vagyunk-e mindazt, ami a múltunkból érték, helyreállítani" - jelentette ki.
Megemlékezett arról, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore indiai költő is Balatonfüreden keresett gyógyulást. Szólt arról, hogy a balatonfüredi szívkórházban évente nyolcezer ember rehabilitációját végzik el, ami azért is fontos, mert Magyarországon évente 16 ezer beteg él túl infarktust, és a stroke-ot kapók száma nagyon magas.

Elmondta, hogy a szívkórház és az ország céljai azonosak: növelni az emberek várható élettartamát, az egészségben töltött évek számát, fejleszteni a betegellátás színvonalát.

Kontrát Károly belügyi államtitkár köszöntőjében azt mondta, hogy a szívkórház nemcsak Balatonfüred ékköve, hanem az országé is, igazi hungarikum. Bóka István (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere szerint a város identitásának jelentős részét köszönheti a szívkórháznak.

A Balatonfüredi Állami Szívkórház története a 18. századra nyúlik vissza, mivel az 1716-os tihanyi apátsági birtokösszeíráskor feljegyezték, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, amelyhez fürdőházat építtetett, és tíz fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.

Később a fürdőházat tovább bővítették, majd 1869 és 1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző új szárny, az úgynevezett Erzsébet udvar. Később az egész épületegyüttest Erzsébet szanatóriumnak nevezték.

1912-1913-ban az úgynevezett Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben, ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, 1970 óta végzi az országos és regionális ellátás keretében a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését.