A betegnek lényegtelen, hogy aktív, vagy krónikus ágyon kezelik-e, a finanszírozás szempontjából viszont nem mindegy.
 |
- A Jósa András Oktató Kórházban 25%-kal csökkent az aktív ágyak száma. Hogyan érintette ez a különböző szakmacsoportokat?
Különösen érzékenyen érintette a belgyógyászati és a sebészeti szakmacsoportot. A sebészeté 80 ággyal lett kevesebb, amelyből 20 a nőgyógyászati onkológiai sebészet érinti, de kihat a csökkentés az ideg- és az általános sebészetre. Ez azt jelenti, hogy 80 ágyon kell megoldanunk - a kórházhoz területi ellátási kötelezettségként tartozó 300 ezer lakost - sebészeti alapellátási szinten, el kell látnunk a magas progresszivitású eseteket, beleértve az onkológiai sebészeti beavatkozásokat is.
A belgyógyászati osztályok ágyszámát 170-el csökkentette a miniszter. Korábban négy belgyógyászat működött párhuzamosan, két osztály aktív ágyakkal a Szent István úton, a másik kettő pedig a Sóstói úti telephelyen. A kórház menedzsmentje 2004-ben már hozzá kezdett a struktúra tisztításához, a rendszer átalakításához.
Ennek része volt a belgyógyászatok összevonása, illetve szűkítése, azzal a célzattal, hogy a párhuzamos ellátások helyett a belgyógyászaton belüli szakmai profilokat próbáljuk erősíteni. Ennek eredményeképpen a Szent István úti tömbben az I. és a II. Belgyógyászati Osztály összevonása megtörtént. Ennek az átalakításnak része volt, hogy a belgyógyászat épületéből kiemeltük a haematológiát, itt a leukémiás és az egyéb vérképzőszervi megbetegedésben szenvedőket gyógyítják.
Ez az osztály, különálló egységként 28 ággyal, az Onkológiával egy épületbe költözött. Ezáltal megszervezhető az onko-haematológiai egységben történő működés, és a belgyógyászat kizárólag a szubspecialitásokkal marad együtt.
Korábban minden belgyógyászati osztály rendelkezett úgynevezett általános ággyal, amelyek azt a célt szolgálták, hogy nem a specialitások, hanem bármely belszervi tüneteket produkáló beteg ezen aktív ellátásban felvehető legyen. Többek között olyan betegséggel, mint a tüdőgyulladás, viszérgyulladás, embólia, agyi keringési zavar, szív probléma, cukorbetegség és még sorolhatnám, - a lényeg, hogy ezekre az ágyakra belgyógyászati tünetekkel felvehető a beteg. A 170-es ágyszám csökkentés az általános ágyakat érintette, ami azt jelenti, hogy az általános rész csökkenése mellett megmaradt, a Kardiológia, a IV. Belgyógyászaton az endokrinológia, diabetológia és az összevont I, II-es Belgyógyászaton továbbra is működnek a specialitások: vese, gyomor,- és béltraktus betegségeit, hypertoniás, angiológiai betegeket ellátó és intenzív kórtermek. Ezek a specialitások megmaradtak változatlan ágyszámban, hiszen a megye lakosságát el kell látnunk, ki kell szolgálnunk.
- Hogyan érinti az ellátás színvonalát az ágyszám csökkentés?
- Az általános ágyaink csökkenésével természetesen nehezebbé vált a betegellátás szervezése a kórházban. A 400 aktív ágy helyett 200 krónikus ágyfejlesztést engedélyezett a minisztérium, ezért úgy döntöttünk, hogy a belgyógyászaton és a sebészeten, ahol szintén nagyarányú csökkentés volt, felhasználjuk a krónikus kapacitást, azaz, minden beteg, aki kórházi ellátásra szorul, bekerülhet az intézetbe. A beteg szempontjából lényegtelen, hogy aktív, vagy krónikus ágyon gyógykezelik, a finanszírozás szempontjából viszont nem mindegy.
A krónikus finanszírozás azt jelenti, hogy nincs időhatára a kórházi kezelésnek, de a napi díjazás mértéke erősen korlátozott, lényegesen kevesebb bevétellel jár a kórház számára. Aktív ellátás esetében, a betegség diagnózisának megfelelően meghatározza az OEP a kezelés idejét és erre az időtartamra ad keretösszeget, azaz súlyszámot, mellyel jobban lehet gazdálkodni.
Az orvos keze oly módon van megkötve, hogyha krónikus ellátási formában, napi díjazásban kezeli a beteget, akkor mérlegelni, csökkenteni szükséges a kezelési költségeket. A kivizsgált, gyógyszerrel beállított krónikus betegségben szenvedők alacsony kórházi költséggel, jól elláthatók a krónikus ágystruktúrában. A kivizsgálást, költséges beavatkozást (pl. műtét) igénylőket pedig az aktív finanszírozási formában tudjuk kezelni. Amennyiben változik a beteg ellátási igénye, változik az elhelyezés módja is. Mindent meg lehet oldani, hogy az ellátást igénybevevők ne szenvedjenek hiányt, de ez nagyobb szervezést, koordinációt igényel a gyógyító személyzet részéről.
- Nő a várakozási idő?
- A belgyógyászati típusú ellátásban nincs várólista, a járóbeteg-ellátásban alkalmazzuk az előjegyzést. A fekvőbeteg kezelés legtöbbször sürgős felvétel alapján történik. A sebészeti területeken viszont már kialakultak a várólisták, amit egyrészt a szűkösebb ágyszám, másrészt a finanszírozási kereteink indokolnak.
Ennek a keretnek a felső határa zárt, így hónapról-hónapra meg kell terveznünk a kezelhető beteglétszámot, műtétet, és még több mindent is figyelembe kell venni ebben az esetben, pl.: a műtő kapacitást, az aneszteziológusi létszámot. Természetesen a sürgős, súlyos, életveszélyes esetek mindenek előtti prioritást élveznek. Többféle igénynek kell találkoznia. A döntés alapja a beteg állapota, amely meghatározza a várólistán elfoglalt helyét. A beteg állapotának rosszabbodása esetén természetesen nem lehet figyelembe venni a várólistát, ill. ha hosszú a várólista bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. A sürgős beteget természetesen azonnal ellátjuk, semmilyen hátrányt nem szenvedhet.
Az országosan tervezett 16 ezres aktív ágyszám csökkentés mellett 7 ezer krónikus és rehabilitációs ágy-növeléssel is számolt a minisztérium. A gyógyítás nem ér véget egy műtéttel, az aktív szakaszt követően a kezelés utómunkálatai, a rehabilitáció is fontos az életminőség szempontjából. Örömünkre szolgál és remélem betegeink számára is megnyugtató, hogy kórházunkban a rehabilitációra is lehetőség van, és arra törekszünk, hogy mindenkinek állapotának, igényeinek megfelelő kezelést tudjuk biztosítani.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!