Az EU-ban, Izlandon és Norvégiában évente több mint 35 ezer ember hal meg antibiotikum-rezisztencia következtében.
Az antibiotikumok megfontolt alkalmazása nemcsak orvosi kérdés, hanem mindnyájunk közös felelőssége, ami ágazatok közötti összefogást kíván - mondta az országos tisztifőorvos az európai antibiotikum nap és a november 18-24-én tartandó antibiotikum világhét kapcsán rendezett online tudományos ülésen pénteken.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közleményében idézi Müller Cecíliát, aki kiemelte: az Európai Unióban egyre nő az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok aránya, így az antibiotikum-rezisztencia komoly népegészségügyi fenyegetést jelent. Becslések szerint az EU-ban, Izlandon és Norvégiában évente több mint 35 ezer ember hal meg antibiotikum-rezisztencia következtében - mondta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának képviseletében Szigeti Szabolcs a WHO által életre hívott antibiotikum világhét idei fókuszát ismertette. Elmondta: az "Egy egészség" megközelítés lényege, hogy az antibiotikum hatékonyságának megőrzésében mindegyik szakterületnek felelőssége és szerepe van, ezért elengedhetetlen a közös munka, az együttműködés az ágazati szereplők között. Az előkészítés véglegesítéséhez és a végrehajtás támogatásához kiváló alapot teremt a héten aláírt kétéves szakmai együttműködési megállapodás a Belügyminisztérium és a WHO között.
A tudományos ülésen előadások hangzottak el az antibiotikum-rezisztens baktériumok és a koronavírus-járvány összefüggéseiről, arról, hogyan alakult az utóbbi években az antibiotikum-felhasználás. Ismertették továbbá, milyen gyakorlati problémákkal szembesülnek a kórházhigiénikusok, és milyen lehetőségek vannak az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedésének visszaszorítására.
Ezen kívül előadás hangzott el arról, hogy mennyire elterjedtek Magyarország ivóvízbázisaiban az antibiotikum-rezisztens kórokozók, és milyen intézkedéseket hoznak az állategészségügyben az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása érdekében.