• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az autoimmun betegségek előrejelzését szolgáló kutatás zajlik Pécsen

Regionális hírek MA 15:31 Forrás: MTI
Az autoimmun betegségek előrejelzését szolgáló kutatás zajlik Pécsen

Az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt, mutatják az eredmények.

Az autoimmun betegségek előrejelzésének lehetőségeit kutatják a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) és a PTE Szentágothai János Kutatóközpont szakemberei - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény hétfőn az MTI-vel.

Közleményükben azt írták: a kutatás hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő lehetséges betegség minél koraibb előrejelzésében. Ezzel ugyanis jelentősen javíthatók a gyógyulási esélyek, illetve enyhíthetők a kellemetlen tünetek - emelték ki.

Kitértek arra, hogy a jelenlegi ismeretek szerint több mint nyolcvan különböző autoimmun betegség létezik, azok pedig - életük során - az emberek 3-10 százalékát érintik a világ különböző régióiban és populációiban.

A közleményben idézik Mezősi Emesét, a PTE KK I. Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetőjét, aki kitért rá, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 6-7 százalékét érinti a betegségcsoport, amely a férfiakhoz képest a nőknél akár tízszer gyakrabban is előfordul.

A szakember rámutatott, hogy valószínűleg környezeti és életmódbeli tényezők miatt egyre többen szenvednek a kórban. A leggyakoribbak az autoimmun pajzsmirigy betegségek, mint az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás és a Graves-Basedow-kór, az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység, a rheumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, valamint a lupusz.

A pécsi kutatás eredményeit a klinikai endokrinológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism-ban publikálták a közelmúltban. A megállapítások szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt. Így például a hormontermelő szerveket - mint az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy vagy a mellékvese - érintő autoimmun kórképekben szenvedő betegek 12 százalékánál jött létre egy vagy több újabb autoimmun betegség. Összesen 28 ilyen betegséget azonosítottak a szakemberek az általuk vizsgált betegcsoportban, amelyek igen változatos módon kombinálódtak, összesen 113 betegség-kombinációt létrehozva.

A többes autoimmunitás egyik összetevője a betegek 94 százalékában a pajzsmirigy érintettsége volt, leggyakrabban az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás. A betegségek azonban nem teljesen véletlenszerűen kombinálódtak, jellegzetes mintázatokba rendeződtek. A pajzsmirigy autoimmun betegsége esetén a társuló második betegség a gyomor-bél rendszert érintette vagy szisztémás autoimmun betegség volt, míg az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység és a gyomornyálkahártya elleni autoimmun reakció esetén a második kialakuló betegség döntően a hormontermelő szerveket károsította - részletezték.

A kutatás rámutatott, hogy az első autoimmun betegség jelentkezését követően javasolható egy racionális, szűkített szűrési algoritmus, mely révén jó eséllyel előre lehetne jelezni a társuló lehetséges betegséget.

A kutatás a tervek szerint folytatódik, ugyanis a vizsgálat nagyobb esetszámra történő kiterjesztése átfogóbb képet adhat a betegségtársulások hálózatáról, és megkönnyítheti a kiindulási betegségnek megfelelő célzott követés kialakítását - olvasható a közleményben.