Az EESZT hatása a klinikai gyógyszervizsgálatokra

A klinikai farmakológia összekötő kapocs a klinikai orvostudomány és az elméleti gyógyszerkutatás között, a kutatás során előállított új készítmények embereken (önkénteseken és betegeken) történő vizsgálatát jelenti. A betegek így olyan hatásos gyógyszeres kezelést kaphatnak, ami még csak kísérleti stádiumban van, a készítmény csak évek múlva jelenik meg a patikákban - tudósított a Debreceni Egyetem honlapja a napokban zajló konferencia sajtótájékoztatójáról.

- Ez egy szigorú eljárás, célja az, hogy minél veszélytelenebbek legyenek a majdani gyógyszerek, és csak hatásos készítmények kerülhessenek forgalomba. Ezeket a gyógyszervizsgálatokat nagyon szigorú nemzetközi és hazai szabályozás szerint lehet végezni, etikai és hatósági engedélyek szükségesek hozzá – hangsúlyozta Kovács Péter, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A magyar klinikai farmakológia jelentős központja a Debreceni Egyetem, ahol évtizedek óta különböző fázisú gyógyszervizsgálatokat végeznek. 19 éve minden év decemberében Debrecenben tartják a Magyar Klinikai Farmakológusok éves kongresszusát, 400-600 szakember részvételével. A rendezvényen a hatóság, az engedélyező etikai bizottságok, a gyógyszervizsgálatokat szervezők és a klinikusok a klinikai farmakológia legfontosabb hazai eredményeit, illetve a várható magyarországi és nemzetközi változásokat vitatják meg.

- Az idei kongresszus központi témái a Brexit hatása az európai gyógyszervizsgálatokra, az új amerikai vérnyomáselvek és az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésének várható hatásai – sorolta Kovács Péter.