Az ombudsman jelentése a koraszülött-ellátás helyzetéről

Jelentős tárgyi-személyi és alapvető szemléletbeli különbségeket tapasztalt az alapjogi biztos két fővárosi koraszülött intenzív osztály működésének körülményeiben, gyermekközpontú megoldásaiban. Székely László ombudsman egy szülői panaszbeadvány alapján folytatott vizsgálatot és részletes ajánláslistával fordult az intézményvezetőhöz és a szaktárcához a konkrét, valamint rendszerbeli visszásságok mielőbbi megoldása érdekében - írta közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A panaszos édesanya a fővárosi koraszülött intenzív osztályok (Perinatális Intenzív Centrum, PIC) eltérő ellátási gyakorlata miatt kérte a biztos vizsgálatát. Saját szülése során szerzett negatív tapasztalatait követően tanulmányozta a koraszülött intenzív ellátás gyakorlatát és kiderült számára, hogy a számára zavaró, aggályos körülmények nem minden PIC részlegnél részei az ellátási rutinnak. A panaszos kifogásolta, hogy két közfinanszírozott egészségügyi intézménynél alapvető különbségek lehetnek a gyermekek és a szülők ellátásában. Az átfogó problémákat felvető beadvány nyomán az ombudsman alapjogi oldalról indított vizsgálatot. A biztos munkatársai helyszíni ellenőrzésen győződtek meg a körülményekről és ennek alapján hasonlították össze a panaszbeadványban ellenkező előjellel nevesített két intézmény, a Honvéd Kórház PIC Osztályának és a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Intenzív Centrumának gyakorlatát.

A biztos jelentésében leszögezte, hogy a koraszülött-ellátás során a gyermek legjobb érdeke annál is többet követel meg, mint hogy életben tartsák és elérjék a hazaadást lehetővé tevő állapotát. Az állam objektív életvédelmi feladatán, a szakszerű orvosi ellátáson túl ugyanis a gyermek legjobb érdeke csak akkor biztosított, ha az ellátás során csak a feltétlenül szükséges esetben, arányosan, a lehető legkisebb mértékben csorbulnak a koraszülöttek és a szülők jogai. A jelentés kiemelte, hogy egy egészségügyi ellátás akkor tekinthető gyermekközpontúnak, akkor felel meg a gyermekjogi követelményeknek, ha fokozott figyelemmel tud lenni minden gyermek alapvető szükségletére és speciális helyzetére.

A helyszíni vizsgálat tapasztalatai azt mutatták, hogy a fővárosi Honvéd Kórházban egyedülálló módon sikerült megvalósítani a gyermek- és családbarát ellátást, az ottani modell számos azonnali, kézzelfogható előnnyel is szolgál. Ilyen például, hogy egységként kezelik a koraszülött gyermeket és a családját. Ennek szellemében nem csak lehetővé teszik, hanem bátorítják is a szülői gondoskodást, amivel megteremtik a korai kötődés feltételeit a gyermek egészségének veszélyeztetése nélkül.

A Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Intenzív Centruma ezzel szemben nem képes a gyermek legjobb érdekének érvényesítésére.

A vizsgálat szerint a PIC osztály évek óta állandósult szakdolgozói létszámhiánnyal küzd, a személyi minimumfeltételek hiányoznak, túlterheltek az orvosok és a szakdolgozók. Alapjogi aggályokhoz vezet az a hiányosság, hogy jelenleg nincs egységes előírás és gyakorlat az állapotuk súlyossága miatt különböző ellátásra szoruló koraszülött babák világos elkülönítésére. A jelentés szerint az édesanya anyatejének hiányában a koraszülöttek automatikusan tápszert kapnak. Ehelyett fel kellene mérni a donor anyatej-ellátás jelenlegi rendszerének lehetőségeit, hogy a koraszülöttek a számukra megfelelő anyatejhez jussanak.

Az ombudsman szerint a gyermek jogaival és legjobb érdekének védelmével ellentétes, súlyos visszásságot okoz, hogy jelenleg az egészségügyi-ellátó rendszer nem tudja biztosítani valamennyi PIC osztályon az állandó szülői jelenlétet. Ennek kapcsán a biztos felhívta a figyelmet, hogy a kórházi gyakorlat nemcsak az adott egészségügyi szolgáltató tárgyi feltételeinek, hanem az ellátást irányító és ténylegesen nyújtó személyzet betegellátásról alkotott szemléletének is a függvénye Az alapjogi biztos a jelentésében hangsúlyozta, hogy a jogalkotónak folyamatosan lépéseket kell tennie a beteg gyermek kapcsolattartási jogának érvényesülését elősegítő, a benntartózkodás körülményeit standardizáló, a minőségi ellátást elősegítő környezet, a szemléletváltás jogi alapjainak megteremtésére.

A biztos felkérte a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának főigazgatóját, hogy vizsgálja meg, milyen intézkedéseket tud bevezetni az egészségügyi ellátásra szoruló gyermekek legjobb érdekének szolgálatára, így a PIC osztályon elhelyezett koraszülött kisbabák anyatejes táplálásának ösztönzésére, a donor anyatejjel történő táplálás biztosítására és a szülők folyamatos, intenzívebb jelenléte és gondozásba történő bevonása elősegítésére.

Az ombudsman kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, mérje fel, hogy az egyes PIC osztályoknál jelenleg rendelkezésre állnak-e a működés minimumfeltételei, elegendőek-e a kapacitások arra, hogy a koraszülötteket valóban az állapotuk által indokolt szinten lássák el. Emellett kérte a szaktárcától, hogy tekintse át a donor anyatej-ellátás helyzetét, az anyatejgyűjtő állomások működését, illetve dolgozzon ki intézkedési tervet arra vonatkozóan, hogy milyen intézményi garanciákkal biztosítható a jövőben a gyermek-, illetve családközpontú ellátás, így a kapcsolattartás jogának gyakorlása is a PIC osztályokon.